It’s a vision that is watched – unseen by the Cratchits – by a fast-repenting Ebenezer Scrooge and the Ghost of Christmas Present who is showing the miser the error of his ways.

Duly chastened by his supernatural experience, the newly festive Scrooge sends over, on Christmas morning, a turkey that is “twice the size of Tiny Tim” – and will certainly feed more people than the goose. This set the seal for the popular English Christmas meal. But what did people eat at Christmas time before goose and turkey?

A time of gifts

In the anonymous late 14th-century poem Gawain and the Green Knight, Gawain is served “many delicacies” on Christmas Day in the castle of Sir Bertilak, but no meat in the meal he eats on Christmas Eve, which was a time for fasting.

During the medieval period, it was traditional in wealthier households for a boar’s head to take pride of place at the centre of the festive table – a tradition alluded to when Sir Bertilak presents Gawain with the head and flesh of the boar he has killed. A 15th-century carol, The Boar’s Head, celebrates the dish like this:

Chief service in all this land

Wheresoever it may be found,

Served up with mustard.

Of course the poor would have eaten what they could get, including scraps from their master’s table if they had access to them.

Good bread and good drink

For the Elizabethans, no specific food was special during Christmas time. In Five Hundred Points of Good Husbandry (1573), Thomas Tusser recommended: “Good bread and good drink”. Meat was the dominant foodstuff:

Beef, mutton, and pork, and good pies of the best

Pig, veal, goose, and capon, and turkey well dressed.

Potatoes – a product of the New World, like the turkey – were not a regular feature of feasts until the middle of the 17th century. Even then they remained expensive – which is why bread and pies dominate in descriptions of Christmas foodstuffs before Dickens. Vegetables are rare in descriptions of early feasts and do not feature in the Cratchit Christmas dinner. The Brussels sprout – a member of the cabbage family, specially developed by 16th-century Belgian farmers – may have become a staple of the modern Christmas dinner in part due to fashion and an increasing awareness of nutrition, and the fact that cabbage had a reputation since ancient times of preventing drunkenness.

Robert Herrick’s Ceremonies for Christmas (1648) urges “merry, merry boys” to bring in the Christmas log and to consume strong beer and white bread “while the meat is a-shredding / For the rare mince-pie”. The yule log would have been lit on Christmas Eve; the modern confection of sponge and chocolate is a nod towards this old tradition. On the contrary, mince pies used to be savoury – in Hannah Woolley’s popular cookbook of the time, The Queen-Like Closet (1670), there is a recipe for “good minced pies” containing veal. Puddings too were often savoury, similar to haggis – although it is the sweet plum pudding that would become the traditional Christmas pud.

Twelfth night

Yet for the Elizabethans, and subsequent generations too, Twelfth Night (January 6) rather than Christmas Day was the main focus of revelry during the Christmas season. In Shakespeare’s Twelfth Night (first performed around 1602) Sir Toby Belch evokes the historical figure of the Lord of Misrule. When Sir Toby mocks Malvolio’s puritanism with “Dost thou think because thou art virtuous there shall be no more cakes and ale?” he anticipates the banning of such food during the English Commonwealth of 1649 to 1660.

Herrick’s poem Twelfth Night, or King and Queen (1648) describes the Twelfth Night Cake – a spiced fruit cake containing a bean and a pea that represents the king and queen with the recipients of each being crowned king and queen for the night. Herrick’s “bowl full of gentle lamb’s wool” (hot ale, roasted apple pulp, and spices) is used to wassail (toast) the pretend king and queen.

Samuel Pepys makes several references to Twelfth Night Cake in his diary, including an entry for January 6 1668 where he describes “an excellent cake” that cost him nearly 20 shillings – about one day’s salary from his job as Clerk of the Acts at the Navy Board.

Twelfth Night remained the focus of festivities during the Regency period and Jane Austen would have been familiar with the eponymous cake. She also mentions Christmas in her novels but does not specify the Christmas Day meal. In Emma, there is a Christmas Eve dinner at Randalls, the home of the Westons, where saddle of mutton is served, and in Persuasion, a visit to the Musgroves during the Christmas holidays reveals tables “bending under the weight of brawn and cold pies”. Brawn here indicates a dish of meat from the head of a pig set in its own jelly and so harks back to the boar’s head from medieval times.

The closest most of us get to Boar’s Head these days is likely to be a pub whose name commemorates it. So we can largely thank Charles Dickens, who was himself very fond of turkey, for the tradition of the Christmas dinner turkey – a gift from the newly reformed Scrooge, which now forms the centrepiece of most Christmas tables.

source: theconversation.com

What did people eat for Christmas or Twelfth Night in different periods of history in Britain? Can you find the information in the text?

Key

Erről a vizsgáról gyakran hallani azt, hogy milyen nehezek a feladatok és hogy mennyire szigorúak a vizsgáztatók. Ezzel a vélekedéssel szemben az látszik, hogy az utóbbi években  ezeknek az előítéleteknek a lerombolására törekszenek, és arra, hogy minél inkább „vizsgázóbarát” legyen a vizsgájuk. A marketing és az image ugyan jobb is lehetne (bár az új Facebook oldal egész rendes – rendszeresen posztolnak felkészülést segítő feladatokat is), viszont egyre többen számolnak be arról, hogy kellemesen csalódtak amikor itt vizsgáztak, sikeres vizsgát tettek és pozitív élményekkel távoztak.

A szóbeli vizsga mind a három fokon három részből áll. A beszélgetés első részében, az interjúban lehetőség van arra, hogy szabadon beszélhess magadról, a téged érintő, általad fontosnak tartott kérdésekről. Ezért érdemes jól felkészülni arra, hogy el tudj mondani érdekes dolgokat magadról, a munkádról, a tanulmányaidról, a hobbijaidról, stb.. Nem írják elő a vizsgáztatóknak, hogy mit kérdezzenek, és ha érdekes, figyelemfelkeltő dolgokat említesz meg, ezzel te is terelheted a beszélgetés menetét a számodra kedvező irányba.

A képnél is szabadon beszélhetsz az adott témán belül arról, hogy milyen gondolatokat, asszociációkat hozott fel benned a kép, ezért az adott fokra jellemző témákat is érdemes előre átgondolni, gyakorolni. Végül, a szituációs szerepjátékban, a magyar nyelvű szituációs kártya alapján sem egy merev forgatókönyv szerinti beszélgetést, az utasítások fordítását várják el. Itt is lehetsz kezdeményező, a régebbi tapasztalatokkal és az előítéletekkel szemben a kommunikációra és nem a nyelvtanra teszik a hangsúlyt. Az összpontszámból a kommunikáció teszi ki a beszélgetés során szerezhető pontok jelentős részét (50%-át), míg a szókincs és a nyelvhelyesség csak jóval kevesebbet (25-25%-ot). Azt mondják, hogy a nyelvhelyességnél sem kifejezetten a hibákra koncentrálnak, hanem a pozitívumokra, arra, amit sikerül jól elmondanod. Ezért ne aggódj túlságosan az esetleges hibáid, tévesztéseid miatt, inkább arra figyelj, hogy ne blokkolj le ha hibáztál, és akkor sem, ha valami nem jut eszedbe, hanem igyekezz továbbmenni, minél több mindent elmondani.

Egyesével, nem pedig párosával vizsgáztatnak, és sokan előnyösnek találják, hogy nem függ a teljesítményük és annak megítélése attól, hogy milyen a vizsgapartnerük.

A hallott szöveg értésénél alap – és középfokon, kifejezetten kedvező, hogy a feladatlapot már a meghallgatás előtt át lehet olvasni, majd (alap- és középfokon) ezután háromszor lehet meghallgatni a szöveget, felsőfokon kétszer. Magyar nyelvű kérdésekre kell válaszolni magyarul, ez egyeseknek előny, másoknak talán hátrány lehet, viszont a feladatot általában nem nehezítik logikai buktatók, lényegre törően, sokszor csak címszavakban is elég válaszolni. A helyes válaszokra adnak pontokat, de a rossz válasz sem jár pontlevonással, ezért bátran lehet próbálkozni, még akkor is, ha valamit nem sikerült teljesen megérteni.

Az írásbeli vizsga alapfokon két szövegértés jellegű feladatból és egy rövid levél megírásából áll. Egyszerű felépítésű, mindössze 60 perces vizsga, amire viszonylag könnyen fel lehet készülni. Középfokon angolról magyarra fordítás, fogalmazás és szövegértés szerepel. 2013 áprilisa óta nincsen magyarról angolra fordítás. A rossz válaszokért, a híresztelésekkel ellentétben, nem vonnak le pontokat. A fordítási feladatoknál a mondatoknak, sőt a mondatokon belüli egységeknek is pontértékük van, ezek a pontok helyes fordítással megszerezhetők és összeadódnak, akárcsak a szövegértési feladatra adott válaszoknál, ahol szintén nem vonnak le pontokat, csak kipipálják a helyes megoldásokat. Mivel a szövegeknek vannak könnyebb részei is, a sikeres vizsgához szükséges 60% megszerzéséhez egyáltalán nem kell tökéletes megoldást készíteni. Nem kell tehát annyira félni a fordítástól sem, viszont mindenképpen ajánlatos ezt a készséget is gyakorolni, mielőtt jelentkeznél a vizsgára. Sokak számára ez hátránynak számít, mivel az iskolában vagy a tanfolyamon egyáltalán nem foglalkoznak fordítással. A felsőfok hasonló a középfokhoz, de egy feladattal hosszabb, amelyben egy magyar nyelvű szöveget (általában újságcikket) kell angolul összefoglalni, irányítási szempontok segítségével. Régebben ez a vizsga a C2 szinthez közelített, de a 2006-os Közös Európai Referenciakerethez történő szintillesztés óta a C1 szintnek, azaz az erős haladó szintnek felel meg.

Minden feladathoz használható bármilyen egynyelvű vagy kétnyelvű nyomtatott szótár.

A sikeres vizsgához a szóbelin és az írásbelin is elegendő, hogy az összpontszám elérje a 60%-ot. Emellett a részkészségeknél – a hallás utáni értésnél, a fogalmazásnál, a szövegértésnél illetve a közvetítési/fordítási feladatoknál – el kell érni legalább 40%-ot. Tehát egyes készségeid lehetnek gyengébbek, ha mások jobbak, viszont nagyon rosszul nem szabad teljesíteni egyik feladaton sem.

A felkészüléshez ajánlhatók az Akadémiai Kiadónál megjelent felkészítő kiadványok és feladatgyűjtemények. Részletes tájékoztatót, minta feladatsort és tanácsokat a honlapjukon (www.itk.hu) találhatsz.

2008. októbertől kevesebb lesz a vizsgahely, az Akkreditációs Testület hatékonyabban tud ellenőrizni, tehát változásokat várunk.

Az új, English B2 feladatlapról dióhéjban: hosszú szövegek, rövid idő rájuk, sok ismeretlen szó, vagyis gyorsan kell tudnod olvasni és szöveget érteni, és nagyon fontosak a konkrét feladat-megoldási technikák (=be kell gyakorolnod a feladattípusokat). Az írásbeli vizsga szövegértés, nyelvtan (vagyis language elements), és íráskészség feladatrészekre tagolódik.

1. A szövegértés több részből áll: 10 cím párosítása 5 szöveghez, amelyek 110-200 szavasak egyenként
2. egy hosszú szöveg alapján 5 kérdésre kell válaszolnod (mondatbefejezés – a,b,c választásos)
3. tíz szituációhoz 12 szövegből kell egyet kiválasztanod. A szövegek nemcsak hosszúak, de nehezek is, és nincs időd végigolvasni és értelmezni mondatonként!

Vigyázat! Ne pusztán a kulcsszavakra koncentrálj, mert becsapós lehet. Ezért fontos a konkrét feladat-megoldási technikák ismerete, illetve az a képesség, hogy ne ess pánikba az ismeretlen szó láttán (mert lesz elég), hanem próbáld meg kitalálni a mondat jelentését a szövegösszefüggésből.

A nyelvtani (language elements) részének első feladatában három alternatívából kell kiválasztani a helyes megoldást (do, make, give vagy in, in to, to). A második feladatnál (is) a szöveg hossza a fő nehezítő tényező. Ebben teljes szavakat hagytak ki, és 10 helyre 15 szóból kell válogatnod. (pl. maintain, apply, unable, compulsory) A fenti két résznél 90 perced lesz az összes feladatra, vagyis alig 20 perc jut egyre. Lassan dolgozók ne is álmodjanak TELC vizsgáról!

A magnóhallgatás részben 10 igaz-hamis állítást találsz, illetve 5 a,b,c választásos kérdést. Az íráskészség feladatban választani lehet, ami jó, de csak 30 perced van rá, vagyis piszkozatra nincs idő, legfeljebb egy rövid vázlatra. Ez a legkönnyebb feladat, itt már fellélegezhetsz. A szóbeli rész is más: nagyon jó, hogy egy prezentációval kezdesz egy egyszerű témából, amire jól felkészülhetsz otthon (pl. a film you have seen, a trip you have made). Vigyázat! Gyakori tévhot, hogy itt csak az a pár téma lehet, amit felsorolnak. NEM! Ezek csak példák. Bármilyen hasonló címet kaphatsz bármely felsorolt nyelvvizsga témakörből. Az utolsó feladat is könnyű, egy szituáció (pl.partiszervezés), ahol a pároddal együtt kell valamit megcsinálnod, megbeszélned. A középső feladat azért kihívás, mert a szöveg, amit kapsz hozzá hosszú. Jó hír, hogy van 20 perc felkészülési időd.

Összességében: A hosszú szövegek és a kevés idő miatt a TELC új English B2 feladatlapja egyáltalán nem könnyű. Csak a címpárosítási feladat egy szövege lehet olyan hosszú, mint a TRINITY vizsga egyetlen feladata. A szóbeli viszont vehető akadály.

A vizsga hivatalos oldala, díjak és vizsgaidőpontok: telc.hu. Az új feladatsort pedig itt találod!

Az írásbeli rész és a Listening rész egyben van. Az írásbeli feladatok között lesz egy diktálási feladat, amikor minden elhangzó szót le kell írnod, de annyira nem vészes, ne ijedj meg! Ennél kicsit nehezebb a közvetítés rész, ahol tolmácsként kell leírnod a magyarul elhangzó szöveg angol jelentését és az angolul elhangzó szöveg magyar jelentését. (Ez kimarad az egynyelvű változatban.) Egy másik feladatban magnóról elhangzó párbeszédeket kell szövegekhez párosítanod, amelyek kifejezik a lényegüket. Nem könnyű.

Az EURO írásbeli részben vannak szövegértések (címek párosítása egy szöveg bekezdéseihez, állítások párosítása szövegekhez), és vannak íráskészséget mérő feladatok (egy, amikor választani lehet, és egy kötelezően kidolgozandó). Van egy olyan feladat, amikor egy szövegből kihagynak egyszerű szavakat (the, of, to, a stb.) és ezeket neked kell kitalálnod. A végén (csak a kétnyelvű vizsgán!) van egy fordítás, amelyhez szótárat használhatsz. Ez a legutolsó feladata, így ellenőrzik a szótárhasználatot. Az írásbeli résznál a vizsgázók sokszor azt gondolják, hogy a sokféle feladat miatt nehezen lehet felkészülni, de egyben megbukni is "nehezebb". Valamelyik feladattípus biztosan az erősséged!

Az EURO vizsga szóbeli része kiszámítható. Kapsz egy egyszerű képregényt, és azt kell elmesélned. Felkészülésnél használhatsz szótárat. Vannak a szóbelin szituációs kártyák, ezekhez hasonlókat letölthetsz a Feladat Adatbázisból. Mindenképp használd ezeket a felkészülésnél, vannak benne pontosan olyanok, mint a vizsgán voltak/lesznek!

Összességében az EURO egy igen jó vizsga. A változatos feladat-összetétel azért jó mert így nem fordulhat elő, hogy egyetlen feladat elrontásával az egész vizsgád oda, mint az ECL-nél. De az EURO főleg szervezettségében erős, a vizsgán a környezet kellemes és amennyire lehet, stresszmentes.

A díjakat, vizsgaidőpontokat a vizsga hivatalos honlapján megtalálod.

Összesen 60%-os eredményt kell elérni, de készségenként meg kell lennie a 40%-os teljesítménynek. Nincsen benne ún. "language elements" feladat, ahol az angol nyelvtani szerkezeteket kérik számon, ezért kevesebb nyelvtani tudással is át lehet menni. A szövegértés viszont talán nehezebb, mint más nyelvvizsgán. A feldolgozandó szöveg tele van összetett mondatokkal és olyan kifejezésekkel, amivel ritkábban találkozunk. Itt fontos az a képesség, hogy ne ess pánikba az ismeretlen szó/kifejezés láttán, hanem próbáld meg kitalálni és közben arra koncentrálj, amit értesz és ne arra, amit nem! Fontos, hogy a szövegértési feladatnak számtalan típusa van, nem egyértelműen ugyanazt a típust kapjátok, ami a hivatalos oldal próbavizsgája!

A Listening része nehéz, de a többi vizsgán se könnyű ez a rész. Itt dialektusokat is hallhatsz (pl. skót munkásember), a szöveg lehet zajos (természetes háttérzajokra gondolunk itt, nem rossz minőségű felvételre).

Az ECL szóbeli része viszont talán a legegyszerűbb az összes vizsgát figyelembe véve. Vannak bizonyos típustémák, ilyenek pl.: utazás, egészség, közlekedés, kommunikáció. Ezekből választ egyet a vizsgáztató, majd egy képcsoport alapján kell nyilatkozni róluk. Itt is párosan vizsgázol. Tartózkodj a hosszú monológtól! A lényeg: alakíts ki párbeszédet a partnereddel. Annak ajánlható ez a nyelvvizsga, aki könnyen ért angol szövegeket, szókincse nagyobb az átlag nyelvtanulóénál és nincs gondja az egyszerű mondatszerkezeteket használó idegen nyelvű fogalmazással.

A vizsga hivatalos honlapját, egy hivatalos próbavizsga feladatlappal itt találod!

A vizsga két fő részből áll: a hallás utáni és olvasás utáni megértésből. Nincs szóbeli része, mert bizonyított tény, hogy a hallás utáni vizsgarészen elért pontszámok erősen korrelálnak a beszédkészséggel, és az olvasás utáni szövegértés rész az íráskészséggel.

A hallásértés résznél 20-20 kérdésre kell válaszolni képek, kérdések-feleletek, rövid beszélgetés, és rövid beszéd alapján. Az olvasásértés résznél a feladat mondat kiegészítés (20 kérdés), hibafelismerés (20 kérdés), és olvasott szöveg értése (40 kérdés) szintén összesen 100 kérdés alapján történik.

A hallásértés rész 45, míg az olvasásértés 75 perces, ami összesen két és fél óra. Vizsgarészenként 495 pontot kapsz, ami összesen 990 pontot eredményez. A pontszámokat természetesen besorolták az európai szinteknek megfelelően (A1, A2, B1, B2, C1, C2). A bizonyítvány kiadása a többi nemzetközi nyelvvizsgával ellentétben nagyon gyors.

Minden szinten ugyanazt a feladatlapot töltik ki, ami furcsaságnak tűnik, de megalapozott módszertan van mögötte. Egyetlen kérdést 50.000 nyelvtanulón tesztelnek, ami megbízhatóvá teszi a feladatlapot. Nem lehet rajta megbukni, hiszen a vizsga fő célja az, hogy felmérje a saját szinted (illetve a haladásod, ha többször teszed le), és nem az, hogy egy konkrét küszöbszintnek való megfelelésedet állapítsa meg.

Kinek jó ez a vizsga? Olyan dolgozóknak, akik a mindennapokban használják, vagy fogják használni az angol nyelvet, akik angolt tanulnak, és saját haladásukat szeretnék lemérni időről-időre; illetve munkáltatóknak, akik olcsón szeretnének egy kiemelkedően megbízható szintfelmérést dolgozóik részére.

A TOEIC vizsgaközpontnak nincsen magyar nyelvű hivatalos oldala, de az angol nyelvűt itt találod.

Az első feladatban 15 üres helyet találsz a szövegben, ahova a,b,c,d alternatívákat adnak meg, és neked ki kell választanod a helyest. Erre egy példa: came/was coming/had come/has come. A következő szövegnél a kihagyott 15 helyre 20 szót adnak meg, és azok közül kell választanod. Ha korrekten felkészülsz, a kihagyott szavak között nem nagyon találsz majd ismeretlent, mert nem a legnehezebb szavakat pécézik ki és hagyják ki a szövegből, hanem egyszerűbbeket, mint many, bought, available, while, at stb. Ez a két feladat nyelvtant és szókincset tesztel.

Két feladat szól az írott szöveg értéséről. Az egyiknél egy oldalnyi szöveget összefoglalnak 7-9 sorban, és kihagynak szavakat, amelyeket neked kell kitalálnod az eredeti szöveg alapján. Itt a kulcs, hogy értsd a szöveget, mert az összegzés nem pontosan úgy tálalja, ahogy az eredeti szöveg szól. Az utolsónál pedig befejezetlen állításokat találsz, melyekhez három (a,b,c) alternatívát adnak, és ki kell választanod azt, amelyik a szöveg szerint helyes. Egyáltalán nem nehéz, nem trükköznek mint a TELC vizsgánál, egyszerű szövegértés.

A levélírási feladatban egy rövid hírt közölnek, amire reagálni kell, általában a szerkesztőnek írt levélben. Nagyon egyszerű. Idézhetsz az eredeti szövegből is, ami azonban nem számít bele az elvárt 200-250 szó közötti terjedelembe. Mivel rengeteg az időd a levélírásra (90 perc), érdemes piszkozatot, sőt akár vázlatot is írnod a végleges formába öntés előtt.

A TársalKodó szóbeli részében egy szituációs kártya alapján játszott szerepjáték, egy közvetítési rész van (magyar, kb. 300 szavas szöveg alapján angolul), majd beszélgetned kell erről a szövegről a vizsgáztatóval. Van 10 perc felkészülési időd a közvetítésre, de szótárt nem használhatsz.

A magnóhallgatás részén két szöveg van, az egyiknél a,b,c alternatívák közül kell a helyest kiválasztanod, a másiknál pedig nyolc kérdést adnak, amelyek a szövegben elhangzó részletekre kérdeznek rá. Minden kérdésre egyetlen információt várnak, nem kell hosszan válaszolni. Kétszer hallgathatod meg a szöveget.

A vizsgaközpont hivatalos oldalát itt találod.

Az írásbeli vizsga lényegében csak szövegértéssel kombinált íráskészség feladatokból áll: emlékeztetőt, jelentést, cikket  (30 pont), majd hivatalos levelet kell írnod (40 pont), és egy szöveget kell átalakítanod megadott szempontok szerint (pl: vázlatot írni róla, igaz/hamis állításokat pár szóban alátámasztani – ez 30 pont).

Három feladatra kapsz két és fél órát, ami elegendő. Egynyelvű szótárt használhatsz! A vizsgaközpont tud felkészítő könyvet ajánlani, ami gyönyörűen végigvezet ezeken a feladattípusokon, elég drága, de érdemes megvenni! (R.G. Mellor – V. G. Davison: How to Pass, English for Business, Examination Preparation Book – 5500Ft körül)

A szóbeli vizsgán vannak témakörök (earning a living, production and sale of goods and services, trade, money, transport, communication and the media, education, travel and tourism), amelyek köré a feladatok csoportosulnak. Húzol egy, a fenti témakörökön belüli kisebb kérdést, amit ki kell fejtened (kapsz majd segítséget kérdések formájában!), aztán ebben a témában egy irányított beszélgetés következik a vizsgáztatóval, majd egy szituációs játék. Egy példa a kérdésre, amit húzhatsz: egy országos sportesemény rendezésének milyen előnyei/hátrányai vannak? (Erre kapsz néhány előny/hátrány megnevezést, amit kifejthetsz, illetve kérdéseket, amik segítenek.) Mindez 10-12 perces, és 80 pont szerezhető rajta.

A fennmaradó 20 pont a magnóhallgatás részről jön össze, amely rendkívül változatos feladatokat tartalmaz, és két meghallgatást enged.

Összegzésképpen: nem könnyű vizsga, készülj fel alaposan! Viszont nemcsak az önéletrajzodban mutat szépen, de a munkaerőpiacon értékes tudást kér és ad. A vizsgaközpont korrekten tájékoztat, javasol felkészítő iskolákat is, sőt, mintavizsgát is küld kérésre. A vizsgadíj vizsgahelyenként változhat, de ahhoz képest, hogy nemzetközi vizsga, nem túl drága.

További informácciók: katt ide!

To whom it may concern:

This will confirm, that (name) has been employed by (your company name) for (duration). During this time, (he/she) has displayed great leaderships skills and a unique ability to identify and solve problems. (he/she) has been instrumental in streamlining our (specify department/process). (his/her) experience in (specify) has been a very valuable asset, one that can certainly be of great value to any company utilizing (his/her) services. (name) is loyal and always places the welfare of the company above all else. (his/her) long hours and patience with employees under (him/her) and with management, not to mention (his/her) great cumstomer relation skills, make (him/her) an ideal employee. If available, (he/she) can certainly count on re-employment with our firm, should the opportunity arise.

Any company considering this individual for employment has my most enthusiastic recommendation. As (his/her) performance has indicated, (he/she) is destined to achieve new heights in (his/her) career and set new records for (his/her) future employer, as (he/she) did here.

Sincerely,

(your name)
(your title)
(your phone number)