5 Perc Angol: Sokszor hallani a közbeszédben, hogy már nincs szükség nyelvvizsgákra a diplomához. Igaz ez?

Egyáltalán nem így van! Az igaz, hogy a diploma megszerzésének nem mindenütt feltétele a nyelvvizsga a legtöbb felsőoktatási intézményben, de a diplomához vezető úton elég nehéz lesz majd elindulni nyelvvizsga nélkül, hiszen most már számottevő felvételi többletpontot lehet megszerezni nyelvvizsgákkal.

5 Perc Angol: Milyen új, nyelvvizsgákért adható pontszabályok lépnek életbe a jövőre, illetve az azt követő években felvételiző diákokra vonatkozóan?

Az eddigi felsőoktatási felvételi rendszerben a nyelvvizsgák után adható pontok központilag kerültek meghatározásra. Egy középfokú nyelvvizsga után egységesen mindenhol és mindenkinek 28 pont, egy felsőfokú nyelvvizsga után pedig 40 pont volt adható. Ez 2024-től máshogyan lesz: az érettségi pontszámokon felül a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek 100 felvételi pontról. Ezt a 100 pontot többfélképpen lehet abszolválni: jár többletpont OKTV-versenyen való részvételért és/vagy helyezésért, sorkatonai szolgálatért vagy kiemelkedő sportteljesítményért, többek között. De ezek a lehetőségek jellemzően a felvételizők csak szűk társadalmi csoportját érintik. A nyelvvizsga azonban az egyetlen többletpont-forrás, amely széles körben és viszonylag egyszerűen mindenki számára elérhető.

5 Perc Angol: A nyelvvizsgával érkező felvételizők hány pontot kaphatnak a nyelvvizsgájukért?

Egyrészt ez attól függ, hogy milyen szintű nyelvvizsgájuk van és melyik egyetem melyik karára szeretnének felvételit nyerni, ugyanis egyetemenként, és azon belül karonként is változhat az egy-egy nyelvvizsga után jóváírható többletpont. Általánosságban elmondható, hogy a jövőre felvételiző, nyelvvizsgával rendelkező diákok lényegesen jobban járnak majd a nyelvvizsgájukkal, mint a korábbi években. Ugyanis a legtöbb egyetem az eddigi gyakorlatban bevett 28, illetve 40 pontnál jóval több pontot ajánl a nyelvvizsgákért. Az egyetemek oldalán már láthatók a nyelvvizsga után ajánlott pontszámaik: egyáltalán nem ritka jelenség, hogy egy színvonalasabb egyetem vagy kar 70-80, de több esetben akár 90 pontot is kínál a sikeres nyelvvizsga-birtokosoknak. 

5 Perc Angol: Ez mit jelent a gyakorlatban? Előreláthatólag hogyan fogja a nyelvvizsga után járó pontok megléte vagy hiánya befolyásolni egy diák felvételijét?

Ez egy érdekes kérdés, mivel az eddigi egységes rendszert felváltó új pontrendszerben az a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük van súlyozni a nyelvvizsgákat, és ahogy látjuk, ezt előszeretettel teszik is. Általános következtetésként megfigyelhető, hogy minél nívósabb egy intézmény és minél népszerűbb egy adott szak, valamint minél jobban emeli a nyelvtudás az adott szakon kiadott diploma piacképességét, annál magasabb felvételi többlet-pontszámmal díjazza a nyelvvizsgákat. Ez a gyakorlati valóság nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az igazán színvonalas, nagy munkaerőpiaci értékkel rendelkező diplomákat kiállító egyetemekre és szakokra viszonylag nehéz lesz majd bekerülniük azoknak, akik nem rendelkeznek valamilyen szintű nyelvvizsgával.

5 Perc Angol: Sorsdöntő lehet, hogy egy felvételiző diák milyen szintű nyelvvizsgával érkezik majd a felvételire?

Meglátásom szerint biztosan lesznek majd egyéni esetek, ahol 20-30 pont is dönthet majd arról, hogy valaki abba az intézménybe kerül, ahová mindig is vágyott, vagy kompromisszumot kell kötnie és számára egy előnytelenebb paraméterekkel rendelkező intézménybe kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. De az sem kizárt, hogy ez akár nagyobb létszámú diákot is érinthet majd – ugyanis tapasztalati számok hiányában még sok a bizonytalanság az új rendszer gyakorlati működésének tekintetében. Viszont ez a 20-30 pontos különbség, amiről szó van, sok esetben pont a középfokú és a felsőfokú vizsga közötti felvételi eljárásban megszerezhető pontkülönbséggel egyenlő.

5 Perc Angol: Akkor ez azt is jelenti, hogy érdemesebb inkább a felsőfok felé indulniuk a jövőbeni felvételizőknek.

Mindenképpen. Aki teheti, természetesen jobban be van biztosítva egy magasabb pontszámot érő vizsgaszinttel. De ez nem jelenti azt, hogy a középfokú vizsgával rendelkezőknek ne lenne kézzelfogható előnyük a nyelvvizsgával, hiszen több felsőoktatási intézmény esetében ők is jogosultak 40-50 (vagy akár több) felvételi többletpontra, ami lényegesen több, mint az eddigi rendszerben megszerezhető nyelvvizsgák után járó felvételi pont. Összességében azért már jól tapasztalható a vizsgázói érdeklődés növekedésének a felsőfok iránt.

5 Perc Angol: Miért előnyösebb nyelvvizsgát választani a nyelvi érettségi helyett?

Először is fontos, hogy a nyelvvizsga bármikor letehető, így nagy mértékben tudja az érettségi ideje alatt, amikor a legnehezebb a diákok élete, tehermentesíteni őket. Ráadásul a sikeres közép- és felsőfokú komplex nyelvvizsgák díja továbbra is visszaigényelhető.

Továbbá az is fontos, hogy az emeltszintű nyelvi érettségin minimum 60 % -ot kell teljesíteni, hogy nyelvvizsgával legyen egyenértékű. Mindeközben a LanguageCert nyelvvizsgán vizsgarészenként csak 50 %-ot kell teljesíteni a sikeres nyelvvizsgához.

Ezen kívül értelemszerűen egy nyelvvizsga felhasználhatósága az életben jóval sokrétűbb és univerzálisabb: gondoljunk csak az egyetemi cserediák-programokra, az első munkahelyi interjúra, a nemzetközi továbbtanulási lehetőségekre. Arra nem sok példa van, hogy ezekben az élethelyzetekben az érettségivel könnyen tudnának boldogulni a diákok a nyelvtudásuk igazolásához, és az sem túl életszerű megoldás, hogy valaki a nyomtatványok nyelvtudás rovataiban a nyelvi érettségijét tünteti fel.

5 Perc Angol: És a LanguageCert megfelelő nyelvvizsga erre a célra?

Természetesen! A LanguageCert mára már Nagy-Britannia egyik legnagyobb, államilag is elismert nemzetközi vizsgarendszerévé nőtte ki magát, amelyet nemzetközileg is elfogadnak tanulási és munkavállalási célokra, amelyek listája a LanguageCert nemzetközi honlapján a Recognitions (elismertség) rovatban található meg.

Antoni Györgyi: Az egynyelvű és a kétnyelvű vizsgák között az alapvető különbség az, hogy a kétnyelvű vizsga feladataiban a mérés eszközeként megjelenik az anyanyelv, azaz a magyar nyelv is. Így ezek a vizsgák magyar anyanyelvű nyelvtanulóknak ajánlhatók elsődlegesen. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kétnyelvű vizsga a négy alapkészség mellett (írás, olvasás, beszédkészség és beszédértés) egy ötödik készséget, a közvetítési készséget is méri.

Szűcs Melinda: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán van-e szüksége a közvetítési készségre a nyelvtanulónak. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy igen. Magyar anyanyelvi környezetben egy idegen nyelvet jól beszélő mind a munkahelyen, mind a magánéletben gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy fordítania, tolmácsolnia kell. Hiszen sajnos még a fiatalok körében is kevesen vannak a megbízható idegennyelv-tudással rendelkezők, így utazás során annak, aki beszéli a nyelvet, „tolmácsolni” kell családtagok, barátok számára, vagy a munkahelyen fordulhat elő, hogy egy e-mailt, üzenetet, dokumentumot le kell fordítani. A mesterséges intelligencia megjelenésével ugyan a gépi fordítás minőségében nagy javulás tapasztalható, de egyelőre ezek a fordítások is ellenőrzésre szorulnak.

Milyen előnyei vagy hátrányai lehetnek az egyik, illetve a másik vizsgának?

Szűcs Melinda: Nem lehet azt mondani, hogy az egyik típusú vizsga könnyebb vagy nehezebb. Nyelvtanuló-függő, kinek melyik, az egynyelvű vagy a kétnyelvű vizsga ajánlható. Előnyt vagy hátrányt egyik vizsgatípusra vonatkoztatva sem tudnék megnevezni. A kétnyelvű vizsgát azoknak a nyelvtanulóknak ajánljuk, akik szeretnek fordítani, illetve előnynek érzik, hogy a feladatok utasításai magyar nyelven vannak megfogalmazva. Azoknak a nyelvtanulóknak, akik anyanyelvi környezetben sajátították el az idegen nyelvet, vagy tanárukkal főleg az érettségire készültek, az egynyelvű vizsga letétele ajánlott inkább. Ezen a vizsgán a feladatok utasításai és maguk a feladatok is idegen nyelven jelennek meg, illetve az írásbelin használt feladattípusok részben hasonlóak az érettségi feladatokhoz.

A vizsgázók gyakran azért tartanak a kétnyelvű vizsgától, mert ott fordítani is kell, és úgy gondolják, hogy ha ők azt nem tanulták, akkor az túl nehéz a számukra. Mennyire jogosak ezek a félelmek?

Szűcs Melinda: Ezek a félelmek indokolatlanok. A kétnyelvű vizsga közvetítés feladatában nem „műfordítás” létrehozása az elvárás. Az idegen nyelvű szöveg tartalmát kell szöveghűen visszaadni, nincsenek stilisztikai elvárások. Tehát az ügyetlenebb megfogalmazás is elfogadható, ha tartalma egyezik az idegen nyelvű szövegével. Az értékelés információegységekre bontott megoldókulcs alapján történik.

Antoni Györgyi: A hiedelemmel ellentétben ennek a feladatnak a megoldása nem igényel fordítási rutint, minden nyelvtanuló, aki az adott szinten elsajátította az idegen nyelvet, képes rá. Általában a feladat megoldása során jó eredmények születnek, sok vizsgázó ennek a feladatnak köszönheti az írásbeli vizsgarész sikeres teljesítését.

A beszédértésnél pedig az szokott gondot okozni, hogy a felvétel hallgatása mellett vagy közben fordítani, közvetíteni is kell. Mennyire szokott ez valóban komolyabb nehézséget jelenteni?

Szűcs Melinda: Az Origó kétnyelvű vizsgarendszerben a hallott szöveget háromszor lehet meghallgatni, ami nagyban segíti a szöveg pontos megértését. Azt szoktuk javasolni, hogy az első meghallgatásnál a vizsgázó koncentráljon a szöveg egészére, és esetleg idegen nyelven jegyzeteljen. A második és harmadik meghallgatás után igyekezzen megválaszolni a magyar nyelvű kérdéseket.  A feladatmegoldás során itt nem kell komplett, kerek mondatokat írni, elég röviden, lényegre törően válaszolni. Az értékelés során csak azt nézzük, hogy a megoldókulcsban elvárt információ benne van-e a vizsgázó válaszában.

Az Origóban évtizedek óta csak kétnyelvű vizsgákat lehetett tenni. Mi az oka annak, hogy az egynyelvű vizsgát is bevezettétek?

Antoni Györgyi: A kommunikatív nyelvoktatás térnyerésével a nyelvórákon egyre inkább háttérbe szorult az anyanyelv használata, ami módszertanilag természetesen pozitív fejlődést jelent. Sok nyelvtanár kolléga jelezte vizsgaközpontunknak, hogy szeretik az Origó vizsgát, de az alacsony óraszám miatt az iskolában nincs lehetőség a nyelvvizsgára való külön felkészítésre, csak az érettségi feladatokat tudják gyakorolni. Az érettségi pedig egynyelvű vizsga, így örülnének, ha lenne egynyelvű változata is az Origó vizsgának. Ezért kezdtünk bele a fejlesztésbe, és legnagyobb örömünkre az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja ez év elején akkreditálta az Origó MONO angol egynyelvű vizsgánkat.

Mennyiben hasonlít az Origó új egynyelvű vizsgája a már jól ismert kétnyelvű vizsgára, és mennyiben különbözik tőle?

Szűcs Melinda: Igyekeztünk az új vizsgarendszerbe beépíteni a már jól bevált, jól mérő feladattípusokat. A szóbeli vizsga feladatai teljesen megegyeznek a kétnyelvű vizsgáéval, az írásbeli feladatok többsége is hasonló a kétnyelvű vizsgáéhoz. Itt több olyan feladat is megjelenik, ami az érettségin is használt feladattípus. Legnagyobb eltérés a kétnyelvű vizsgához képest a beszédértés feladatokban van, a hallott szöveg itt kétszer hallgatható meg, és a nyitott kérdések, jegyzetelés mellett feleletválasztós feladatok is vannak mindhárom szinten. Új elem az is, hogy a szóbelin az önálló témakifejtés feladatnál az egynyelvű vizsgán beiktattunk egy 30 másodperces gondolkodási időt a vizsgázó számára.

A kétnyelvű Origó vizsgánál nem nehéz különbséget találni az egyéb egynyelvű vizsgákhoz képest. De mennyiben különbözik az új egynyelvű vizsgátok a piacon jelen lévő többi egynyelvű vizsgától? Mi az, amiben más?

Szűcs Melinda: A szóbeli vizsgán a vizsgázó egyedül vizsgázik, nem párban, mint sok magyarországi egynyelvű vizsgán. A vizsga első része egy kötetlen interjú. A vizsgáztató és a vizsgázó között természetes párbeszéd jön létre, a vizsgáztató nem előre leírt kérdéseket olvas fel, egy megadott témát személyre szabottan járnak körül. Ennek is köszönhető, hogy a megkérdezett vizsgázók többségének a véleménye az, hogy jó élmény volt számára a szóbeli vizsga, jó hangulatú, barátságos légkör jellemezte. Az írásbelin is vannak eltérések, pl. az íráskészség feladatok értékelésében, más vizsgáktól eltérően mi megadott kritériumok, értékelési skálák alapján értékelünk.

Milyen segítséget tudtok nyújtani az új vizsgára való készüléshez?

Antoni Györgyi: A honlapunkon megtalálhatók minta feladatsorok mind a három szinten, és egy szóbeli vizsga videófelvétele is megtekinthető. Intézmények számára próbavizsga kampányokat is szervezünk, ennek keretében próbavizsga feladatsorokat küldünk az iskoláknak. Már készül a B2 és C1 szintű felkészítő könyv, ami reményeink szerint még az idei évben megjelenik.

A szótárhasználati lehetőségekben van-e különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?

Szűcs Melinda: Nincs különbség, az írásbeli vizsgán és a beszédértés vizsgán is használhatják a szótárt a vizsgázók. Aki elektronikus formátumú vizsgát tesz, az Akadémiai Kiadó elektronikus szótárát használhatja, amit a rendszerbe építettünk be.

Mennyire lehet és érdemes kombinálni az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga szóbeli és írásbeli részeit?

Antoni Györgyi: Az írásbeli és szóbeli részvizsgák szabadon kombinálhatók, tehát az egynyelvű MONO írásbeli mellé választhat a vizsgázó kétnyelvű szóbelit, és fordítva is, ezek a kombinációk sikeres vizsga esetén komplex nyelvvizsgának számítanak, azonban a vizsgázó a különböző vizsgarendszerben letett két részvizsgáról külön bizonyítványt fog kapni. Azt azonban fontos tudni, hogy a komplex eredményszámítás előnyeit csak azok a vizsgázók élvezhetik, akik komplex vizsgára jelentkeznek.

———————————————————————————————————————————

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nagyon könnyedén, sőt zseniálisan bánsz az anyanyelveddel. Ilyen könnyedén tanulsz idegen nyelveket is? 

Tanulnék. Ha nem lennék lusta. Na jó, az angolt azért tanulgatom. Tovább. 

Mik a tapasztalataid, szigorú módszerességgel lehet jobban tanulni vagy spontán, az idegen nyelv közegében mozogva felszedni magunkra azt?

Sponta városát kedvelem, Spontán egész jól haladtam a nyelvekkel… 🙂

Szerintem ez valamelyest alkati kérdés. A natív közegben történő nyelvtanulás kicsit felnőttkorú anyanyelvtanulás. Nekem mindkettő segített. Angol szakos gimibe jártam a Toldyban, de angol nyelvű közegekben mindig jócskán megrendült a korábbi alaptudásom. Persze most is inkább a tudálékos, közepes nyelvtani szintű, szerethető konyhanyelvet művelem.

A nyelvben és a nyelvtanulásban szerinted mekkora szerepe van az utánzásnak és mekkora a kreativitásnak?

Hú, jó kérdés. Az utánzás is lehet kreatív, sőt, minden utánzás. Csak az a kérdés, hogy mennyire. Senki nem a mennyből szállt le, egy kivétellel. Amink van, kaptuk és/vagy tanultuk valahonnan. Nem teremtünk, hanem alkotunk, vagyis hozott anyagból dolgozunk. Tehát ki mit hoz ki belőle…

Mennyire vagy otthon az angol nyelv világában? 

Azt már elmondtam, hogy mennyire, most inkább arra válaszolok, hogy mennyire szeretem. Nagyon. Pragmatikus, leegyszerűsítő, modulokból áll, legalábbis ahogy én érzékelem, főleg az amerikai változata. Abban sorsszerűség és talán többféle előjelű küldetés is van, hogy ez lett a világnyelv. A magyarral azonban nem vetekszik, mondom én. 

Bár… mit tud domain… 🙂

Mennyire idegen neked egy idegen nyelv? 

Nem annyira. Az őseim több helyen megfordultak, mint a Volánbusz járatai, úgyhogy járatos vagyok ebben-abban, mint az ementáli.

Hogyan lehet az idegenséget leküzdeni, ha egyáltalán lehetséges vagy fontos ez?

Sehogy. Majd leküzdődik, ha hazaértünk innen idegenből.

Szeretsz angolul beszélni? 

Szeretek, bár kérdés, hogy olyankor milyen nyelven beszélek. 

Átalakítja az ember mondandóját az, hogy egy másik nyelv eszköztárát használja? 

Lehet. Például most válaszadás közben a forestben joggolok és gyönyörködöm a landscape-ben. Úgyhogy felejteni mádzsár kicsit.

A szavak teremtő erejét másként tapasztaljuk meg egy másik nyelven?

Minden bizonnyal, de szeretnék ott tartani, hogy ezt élőben megtapasztaljam.

Szerinted mennyiben igaz, hogy a „nyelvében él a nemzet”? 

Nagyon. A nyelv gondolkodás, élet. Múlt, jelen lenyomata. Jövő keresése.

És vajon, ha az ember a nyelvében él, amikor idegen nyelvet beszél, akkor ezek szerint másként is él?

Szinte bizonyosan. Egy amerikai-magyar barátom, Farkas Dezső, lelkes kutatója az ott élő magyarok kettős identitásának. Ajánlom e témával nagy számban foglalkozó cikkeit a prehryfarkas.blog.hu oldalon.

Próbáltál már angolul szövegeket írni, énekelni? 

Esetleg átültetni a saját dalaidat, szövegeidet angolra? Vagy ez ‘mission impossible’?

Hajjaj, de még mennyit, sajnos szerény sikerrel. Ha jól tudom, az említett sorozatból hat film készült el. József Attilával szólva „a hetedik te magad légy”, szóval Mission Impossible 7. Azért szinte lehetetlen küldetés, mert annyira más a valóságismeretünk, a történelmünk, a világlátásunk, majdnem mindenünk. Nyilván születtek kiváló műfordítások, de ha már József Attilát említettem, ki tudná elmondani és mit jelenthet egyáltalán a ’Nagyon fáj’ mondjuk a Szilícium-völgyben vagy akár Texasban, de mondhatnám Manchestert, Fokvárost, Sydneyt, vagy éppen Honolulut is. Ott nemigen van olyan élményanyag, amiből egy ilyen vers kinő. Mindazonáltal szeretem a lehetetlent próbálgatni, úgyhogy nem adtam fel szövegeim angol nyelvbe történő átemelésének kísérletét, ezért a jelen interjút is ilyen irányú lehetőségként értelmezve kérem az esetlegesen vállalkozó kedvű, nagy tudású tisztelt olvasót, ha netán kedve támad a dologhoz, azt a szerkesztőségben jelezze.

Igaz-e hogy a rock, a pop igazán csak angolul tud megszólalni?

Inkább úgy mondanám, ahogy angolul szól, úgy egyetlen más nyelven sem.

Az Illés, a Kex, Cseh Tamás és még sokan mások azért is alkottak kiválót, mert nem egyszerűen adoptálták az angolszász beat zenét, hanem zeneileg is magyarították, honosították. 

A szövegeidben a nyelvi leleményesség kivételesen magas fokát valósítod meg. A hétköznapi beszédben mennyire vagy kreatív, mennyire játszol akkor is a nyelvvel? 

A dalszerzés, a költészet a legkevésbé sem hivatalos jellegű tevékenység. Ez egy létszemlélet, amelyben a napi működés nem válik el élesen az alkotómunkától, úgyhogy ez a játék folyamatosan része mindennapjaimnak.

Idegen nyelvet, mondjuk az angolt, az ember mennyire tud hasonló kreativitással használni, mint az anyanyelvét?

Ha megszerzi benne a jártasságot – amelybe az előzőekből fakadóan a teljes gondolkodásmód is beletartozik – akkor tud, és erre számtalan kiváló példa van a kultúrtörténetben.

Vannak-e az angol nyelvhez kötődő kellemes vagy kellemetlen élményeid?

Ifjonti éveimben egy – még a jelenleginél is – kezdetlegesebb angoltudással az élettörténetemet mondtam el egy rendkívül nagy tekintélyű bibliatanító, Derek Prince és csoportnyi tanítványa körében Jeruzsálemben. Épp valami olyasmit akartam mondani, hogy Isten megbocsátotta bűneimet és a „forgive” helyett a „forsake” szót használtam, amit némi értetlenséggel és vegyes derültséggel fogadtak hallgatóim.

Voltak-e jó tanáraid?

Igen, gimnáziumi osztályfőnököm és egyben angoltanárom, Dr. Prékopa Andrásné kiváló angol nyelvtanár volt. Mostanában időnként Kertész András barátom oktatgat, illetve különböző utazásaim, munkáim és egyéb kapcsolataim révén igyekszem autodidakta módon fejlődni.

Mi az, amit szeretsz, és mi az, ami nem annyira tetszik az angolban?  

Ugyanazt, az egyszerűséget.

Jó-e, hogy az egész, de legalábbis a fél világ angolul beszél? 

Nem tudom, de ez van.

Meg kell-e védenünk az anyanyelvünket az angol befolyástól?

Erre a kérdésre Neohunglish című dalversemben keresem a választ:

„Itt tanított hébe-hóba édesanyám szépre jóra,

aztán meg maga az élet az Apple-re, a Windows-ra.

Csak a save-re emlékezem,

az első boldog lájkra,

villogott a gépezetem

mikor felmentem a site-ra.

Germán, székely, szlovén, rutén

egy néven van, ami domain,

.org vagy .com vagy mit tudom én,

legyen bármi, csak már ne mém.

Próbálok itt művelt lenni

meg egy kicsit júzerfrendli,

nem bénázni, lúzerkedni,

nem értem, de úgy kell tenni.

Mert az ember analóg, nem pediglen digitális,

igen még, ha furamód rendszeresen imitál is

és így lehet majd öngól

a frissen szerzett angol

pláne, ha otthonról

messzebb elcsatangol.”

A teljes dal meghallgatható a YouTube-on.    (https://youtu.be/I4-MCtF4De4)

Van-e olyan angol szó, kifejezés, mondat, ami nagyon a szívedhez nőtt?

„However, to the one who does not work but trusts God who justifies the ungodly, their faith is credited as righteousness.”

Romans 4:5

„De a tettei alapján senki nem lesz elfogadható Isten számára. Bíznia és hinnie kell Istenben, aki a bűnös embert a hite alapján fogadja el.”

Róma 4:5 (Egyszerű fordítású Biblia)

Dezsényi István és Salánki Ágnes interjúja az 5 Perc Angol Magazin 2021 decemberi számában jelent meg