Letölthető tartalmak
National Poetry Day in Hungary
We celebrate the National Poetry Day on April 11th in homage to our most famous modern poet, Attila József (1905-37). The poem, translated by Zsuzsanna Ozsváth, marks the 32nd birthday of the poet.
For My Birthday
Upon my thirty-second year –
what a surprise, this poem here,
knicky-
knacky:
a little gift with which I say,
lurking alone in this café:
happy
happy.
Thirty-two years just blew away,
I never made ten doits a day:
hungry,
Hungary.
A pedagogue I might have been,
not this pen-busting, might-have-been,
saddie
laddie.
But no; Herr College Chancellor
showed me the outside of the door:
mocktor
Doctor.
It was a short sharp shock for sure,
my `father’ poem got its cure;
his word
and sword,
that saved the fatherland from me,
evoked my spirit and set free
its name
and flame.
`As long as I have any say
you’ll not teach here a single day’ –
bibble-
babble.
If Mr Antal Horger’s pleased
our poet’s grammar-study’s ceased –
folly’s
jollies –
no high school, but a nation I,
although he like not, by and by
shall teach,
shall teach.
Születésnapomra
Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!
Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll-koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám" versemért,
a hont
kivont
szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
„Ön, amíg szóból értek én,
nem lesz tanár e földtekén" –
gagyog
s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní
tani!
