„… azt hittem, nem tudok angolul, pedig igen!”

„… azt hittem, nem tudok angolul, pedig igen!”

Facebook Tweet

Öveges Enikővel nyelvtanulásról, motivációról, sikert hozó stratégiákról beszélgettünk.

Öveges Enikő az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén adjunktus, tanít többek közt tudományos íráskészséget, egyéni különbségeket a nyelvtanításban, pedagógiai nyelvtant, nyelvoktatáspolitikát és bevezetést az alkalmazott nyelvészetbe. Korábban sok évig a minisztérium nyelvoktatásért felelős munkatársa volt, és számos, a nyelvtanítást vizsgáló felmérést vezetett.

Készített egy interjúkötetet ismert és elismert emberekkel (Beszéljünk nyelveket! címen), amelyben arról kérdezte őket, hogy milyen hozzáadott értéket jelent a nyelvtudás szakmai és magánéletükben.

Egyetemi munkája mellett vezeti a gyerekeknek szóló Sage Nyelvsulit és részt vesz több oktatáspolitikai projektben, például az idegen nyelvi kompetenciamérés továbbfejlesztésében vagy a köznevelésben folyó nyelvoktatás kereteinek és hatékonyságának felmérésében. Tagja több bizottságnak, például a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületnek is.

Bizonyára sokan nem hallottak még a Sage-ről, amelynek vezetője vagy. Bemutatnád nekünk néhány szóban?

A Sage alsós, felsős és középiskolás gyerekeknek kínál az iskolaitól nagyban eltérő, valós nyelvhasználaton alapuló nyelvtanulást. Ami nincs nálunk: 45 perces órák, íróasztalok, kurzuskönyvek, szorongás és unalom, ami van: 3 órás blokkok, amelyekben gondosan megtervezett, de az egyéni különbségeket figyelembe vevő, életszerű és motiváló tevékenységeket végzünk, amelyeket tanítványaink korához és érdeklődéséhez igazítunk. Úgy tanulnak angolul, hogy közben számukra fontos dolgokról beszélnek, és elengedhetetlen készségeket gyakorolnak: prezentálnak, kooperálnak, projekteket csinálnak, értékelik saját haladásukat, problémamegoldást és kritikai gondolkodást gyakorolnak. Sokat foglalkozunk a médiával, a művészetekkel, és sokat mozgunk. Rengeteg eszközt használunk: kísérleteket végeznek, 21. századi digitális eszközöket használnak, amit lehet, megfoghatóvá teszünk. A hétköznapi tevékenységek során is angolul kommunikálunk, például uzsonnázás közben vagy érkezéskor, távozáskor. Lemorzsolódás gyakorlatilag nincs nálunk, mert alig várják a gyerekek, hogy jöhessenek.

Kik járhatnak ebbe az iskolába?

Hétköznap délutánonként a felsősöket várjuk, szerdán a középiskolásokat, szombat délelőttönként pedig az alsósokat. Szombat délutánonként egyalkalmas foglalkozásokat tartunk, ahol mindig egy izgalmas témára fókuszálunk: utoljára a virtuális valósággal foglalkoztunk, előtte filmkészítéssel és különböző hasznos applikációkkal.

Milyen eredményekkel büszkélkedhettek?

A nyelvi fejlődés minden csoportunkban látványos, emellett a gyerekekben kialakítjuk az angol nyelv és a nyelvtudás szeretetét. Áttörjük az iskolában kialakult blokkokat, ahogy az egyik tanítványunk fogalmazott: „azért is szeretek itt, mert azt hittem, nem tudok angolul, pedig igen!”. Fontos visszajelzés még a munkánkkal kapcsolatban, hogy „minden van itt, ami az iskolai nyelvoktatásból hiányzik”. Hetedikeseink már a középfokú nyelvvizsgára készülnek tavasszal.

Kik tanítanak a Sage-ben?

Tanáraink magasan képzett egyetemi oktatók, akik nyelvtudásukat és eszköztárukat folyamatosan frissen tartják, és elkötelezettek abban, hogy a gyerekek azt tanulják, amire szükségük van, és örömmel sajátítsák el a nyelveket.

Mi a véleményed a magyarok nyelvtudásáról, nyelvtanulási szokásairól? Mennyire helytálló szerinted az ezzel kapcsolatos közvélekedés, hogy mi beszélünk legkevésbé idegen nyelveket?

Gyakran emlegetett adat, hogy Magyarország 15-49 éves korú lakosságának nyelvtudása alapján 2012-re az EU-s 27 országot tartalmazó lista legutolsó helyére szorult, több hellyel lecsúszva még a korábbi listákhoz képest is. Bár kétségtelen tény, hogy az adatgyűjtés önbevalláson alapult, mégis figyelembe kell vennünk az eredményt, mert lehet akármilyen rossz a magyarok önértékelése vagy önbizalma, az utolsó helyhez ez nem lehet elegendő magyarázat.

Ezek szerint rosszabbak a feltételek, mint máshol?

Ma Magyarországon elméletben szinte minden adott a hatékony nyelvoktatáshoz. Az iskolákban elismerik a nyelvtanítás fontosságát, szakmai sztenderdek szerint a nyelvórák és a nyelvtanulással töltött évek száma nem kevesebb a szükségesnél. A nyelvtanárok képzettek, a tankönyvek és a tantervek korszerűek, a nyelvi mérés rendszere jól kidolgozott, és ma már szinte korlátlanul elérhető az idegen nyelvű autentikus tartalom. Államilag támogatott felnőtt nyelvtanfolyamok indultak, és a nyelvvizsga híján diploma nélkül maradtak segítésére is programot kezdtek.

Mi lehet akkor a gond?

Sokan és sokszor keresik és keresték már erre a választ, és az eredményekből számos jól körülhatárolható probléma rajzolódik ki. Az iskolai nyelvoktatás többségében tankönyvközpontú, azaz kevéssé egyénre szabott. Ugyanazok a tankönyvcsaládok ismétlődnek, az aktuális csoporttól függetlenül, és idő hiányában kevés olyan tananyaggal és tevékenységgel egészülnek ki, amelyek az egyes tanulók vagy csoportok igényeihez igazodnának. Annak ellenére, hogy a ’differenciálás’ ma az egyik leggyakrabban ismételt kifejezés a sikeres nyelvoktatásról folytatott diskurzusban, az egyéni különbségek tényleges figyelembevételére kevés a példa. Továbbá, még ahol ez meg is valósul, ott is leginkább a nyelvtudásban lévő különbségekkel foglalkoznak csak, és figyelmen kívül hagyják az egyebeket, mint például a motiváció, a nyelvtanulási meggyőződések vagy a speciális nyelvtanulási igények.

Említetted a motivációt. Mennyire motiváltak a diákok a nyelvtanulásra?

Jellemzően magyar nyelvoktatási probléma a vizsgaközpontúság: a nyelvtanulás fő céljaként legtöbbször a nyelvvizsgát és a vele járó előnyöket jelölik meg a nyelvtanulók. Ez bár előre is viheti a tanulást, akkor is egy külső motivációs faktor, pedig tartós fejlődést csak belső motivációra építve lehet elérni. Ehhez az autonóm nyelvtanuláshoz szükséges készségeket is el kell sajátítani, de ez is sokkal kisebb szerephez jut a nyelvórákon, mint amire szükség lenne. Igen kevés idő jut valós nyelvi kommunikációra, ami nélkül pedig nem lehet használható nyelvtudást elérni.

Történnek-e változások a nyelvoktatásban?

Az utóbbi években számos, a nyelvoktatást érintő változtatás történt Magyarországon. A felnőttek esetében ilyen volt a Diplomamentő Program vagy a kis- és középvállalkozások számára kiírt nyelvtanfolyamok. Az iskolai nyelvtanítás szabályozása is rengeteg változást mutat: többek között módosultak a kimeneti szintek, a követelmények, a tanárok elvárt képzettsége vagy a speciális nyelvi programok, mint a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelvű képzés feltételei. Mostanában sokat hallunk az ingyenes nyelvvizsga rendeletről és a 2020-tól érvényes új felvételi követelményről, mely szerint B2 szintű nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi nélkül nem lehet majd bekerülni a felsőoktatásba.

Mennyire voltak eredményesek ezek a változások?

Ahogy látható, intézkedésben nem volt hiány, mégsem vagyunk sokkal előrébb. Ez arra enged következtetni, hogy a hiba a megvalósításban van, több szempontból is. A szabályozások mellé kevés tényleges segítséget kaptak a nyelvtanárok és az intézmények, emellett minden bizonnyal gond lehet a konkrét órai munkában, a nyelvtanulóknak az órákon kívüli nyelvtanulásra történő felkészítésében és a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdjeiben is. 

Mit lehetne tenni akkor?

A nyelvtanítási szakasz kezdetekor, legyen az egy felnőtt tanfolyam vagy egy iskolai tanév, fel kell mérni a nyelvtanulók igényeit: miért szeretnének megtanulni egy nyelvet a nyelvvizsgán kívül (például vannak kedvenc sorozataik, amiket korábban megnézhetnének az eredeti nyelven vagy idegen nyelvű interjúkon szeretnének majd részt venni), azaz milyen nyelvtanulási céljaik vannak.

Mi lehet a szerepük ebben a nyelvtanároknak?

A nyelvtanárnak érdemes megismerni tanítványai erősségeit és gyengeségeit a nyelvtanulásban, a nyelvtanulási stílusukat és stratégiáikat, valamint nyelvi szintjükön túl a nyelvtanuláshoz való hozzáállásukat és meggyőződéseiket, esetleges félelmeiket is. Az órák során fel kell készíteniük a tanulókat arra, hogy megszerzett tudásukat fenn tudják tartani és tovább is tudják fejleszteni. Ha megszeretik a nyelvtanulást, és elsajátítják az önálló fejlődéshez szükséges stratégiákat, készségeket, akkor a tanulási folyamat hatékonnyá válik.

Milyen tanácsot tudsz adni a tanároknak ahhoz, hogy ezt meg tudják valósítani?

Az órai tevékenységeknek változatosnak, a tanulók korának és érdeklődésének, valamint nyelvtanulási céljainak megfelelőnek kell lenni. Az órák valós élethelyzeteken alapuljanak, hiszen az tudja leginkább motiválni a tanulókat, ha az órákon elsajátított tudást közvetlenül tudják használni személyes és szakmai létükben. A használható nyelvtudás eléréséhez azonban nem lehet elég az órai munka, az iskola vagy nyelviskola keretein túl is keresni kell a lehetőségeket az idegen nyelv használatára.

Címkék:
    nincsenek címkék
Tetszett a lecke? Oszd meg barátaiddal is!
Kapcsolódó anyagok

Így tanulj idegen nyelveket - TIPPEK ÉS TANÁCSOK

Tanácsok és tippek a hatékony és gyors nyelvtanuláshoz. 
Tovább
5Perc Angol | 2016. May 22.

Hasznos tippek külföldi nyelvtanfolyamra utazóknak

Külföldi nyelvtanfolyamot keresel? Íme néhány hasznos tipp és útmutató a választáshoz! 
Tovább
Szalai Nóri | 2016. May 03.

Vizsgázz mosolyogva: készülj velünk az érettségire - tippek és tanácsok

Reméljük, jól sikerült az írásbeli, de a szóbeli még hátravan. Izgulás helyett olvasd el tippjeinket: )
Tovább
Szalai Nóri | 2017. Sep 15.

Készüljünk az írásbelire - tippek és tanácsok vizsgáztatóinktól

Hogyan készülj, és hogyan oldd meg sikeresen az írásbeli feladatokat? Ehhez szeretnénk néhány tanácsot adni az alábbi cikkben! 
Tovább