Nyelvtanulás gyerekkorban

Nyelvtanulás gyerekkorban: Mikor érdemes elkezdeni?

Facebook Tweet

Mikor érdemes elkezdeni a nyelvtanulást? Már óvodában? Vagy várjuk meg az iskoláskort? 

Arról, hogy mikor is érdemes elkezdeni nyelvet tanulni, már nagyon sokan és nagyon sokat írtak. Ellentmondásos és meglehetősen sokat vitatott kérdés ez.

Sokan érvelnek amellett, hogy minél hamarabb kezd el egy gyerek nyelvet tanulni, annál jobb, sőt már a megszületése előtt érdemes idegen nyelvi ingereknek kitenni. A másik oldal viszont azt mondja, hogy nem érdemes túl korán elkezdeni a nyelvtanulást, tanulja meg először a gyerek az anyanyelvét, ráér idegen nyelvvel akkor foglalkozni, amikor már iskolás, és megtanult készségszinten írni és olvasni, nem késik le semmiről. Melyik oldalon van az igazság? Nézzünk meg néhány érvet és ellenérvet ezzel kapcsolatban.

A tradicionális szemlélet szerint az idegen nyelvek tanulását az iskolában kell elkezdeni, általában harmadik-negyedik osztályos korban. Először úgy, hogy csak hallja a gyerek a nyelvet, dalokat, mondókákat tanul, és csak később kezd el idegen nyelven írni és olvasni. Régebben, amikor az orosz nyelv volt kötelező Magyarországon, a nyelvtanulást még később, csak ötödik osztályban kezdték el a gyerekek.

Manapság viszont egyre elterjedtebb az a szemlélet, amely a fentiekkel ellentétben úgy látja, hogy ha csak az iskolában kezdenek el a gyerekek nyelvet tanulni, az már túl késő, ezért már az óvodában, sőt előtte, egészen kicsi kortól igyekeznek megadni a gyermeknek az idegen nyelv elsajátításának lehetőségét. Nyelvtanulás és nyelvelsajátítás között azonban jelentős a különbség. Míg egy kisgyerek ösztönösen sajátítja el és használja a nyelvet, az iskolai nyelvoktatás a nyelv tanítására összpontosít, vagyis élő beszéd és kommunikáció helyett szavakat tanít, sokszor kontextus nélkül, és a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem elsajátítandó tantárgyként kezeli. A kicsi gyerekek nem bebiflázzák, bemagolják a szavakat, hanem elsajátítják őket, ha egy bizonyos kommunikációs helyzetben többször is találkoznak velük, és hasonló helyzetben mindjárt alkalmazni is tudják ezeket a szavakat.

A kicsi gyerekek agya a felnőttekétől egészen eltérő módon működik. A gyerekek nagyjából három és fél éves koráig a jobb agyféltekéjük dominál az agyműködésben, míg innentől kezdve a bal agyfélteke veszi át a domináns szerepet. A jobb agyfélteke kreatív és fantáziadús, jó a térlátása, felismeri a színeket, arcokat, alakokat. A bal agyfélteke racionális és logikus, kritikus és tárgyilagos. Elemzi a beérkező információkat, eltervezi és végrehajtja a problémamegoldás egyes lépéseit. A bal agyféltekében található a beszédközpont, amely feldolgozza a nyelvi jeleket, vagyis értelmezi a szavakat, és a tanult szabályok szerint mondatokat alkot.

Mit jelent ez a nyelvtanulás szempontjából? A bal agyféltekével való tanulás erőfeszítést igényel, míg a jobb agyféltekés tanulás tudat alatt, könnyedén történik. A kisgyerekekben a jobb agyfélteke az aktív, ami azt jelenti, hogy a gyerekek úgy szívják magukba az információkat, a nyelveket is beleértve, mint a szivacs. Számukra természetes, hogy a világ különböző ingerekből, különböző nyelvekből, beszédhangzókból, intonációkból áll. Egészen kicsi korban ezeket a hangokat, az intonációt nehézség nélkül képesek utánozni, elsajátítani. Ahány nyelvvel csak találkoznak, azt mind képesek szivacsként magukba szívni. Nem egyetlen nyelv elsajátítására képes az agyuk, hanem párhuzamosan több nyelvére. Jól látszik ez olyan gyerekek példáján, akik több nyelvet használó környezetben, például határvidékeken nőnek fel. Családi és szociális helyzettől, iskolázottságtól függetlenül minden kisgyerek képes minden olyan nyelven kommunikálni, ami körülveszi. Három, négy, sőt akár öt nyelven is. Gördülékenyen, szép, anyanyelvi kiejtéssel, úgy, hogy nem kell elgondolkodniuk azon, hogy egy bizonyos szerkezetet hogyan és mikor is kell használni. Egyszerűen csak használják azt, amit elsajátítottak.

A gyerekek agyának ezt a szinte végtelen kapacitását, szivacsként való mindent felszívó képességét igyekeznek kihasználni a kisgyerekkori nyelvtanulást szorgalmazók. A legegyszerűbb dolga azoknak van, akik maguk is beszélnek egy vagy több idegen nyelvet. Ők már az édesanyjuk hasában elkezdhetik megmutatni a nyelveket a babájuknak, hiszen már a magzat is hall. Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolnunk, amikor egy babát akarunk egy idegen nyelvvel megismertetni. Egyszerűen csak beszélni kell hozzá, énekelni, mesét mondani, mondókázni, nem csupán az anyanyelvén, hanem a beszélt idegen nyelven is. Később lehet a kisgyerekkel az életkorának megfelelő idegen nyelvű mesét, filmet, rajzfilmet nézni a You Tube-on vagy a tévében, DVD-n, könyveket, lapozókat nézegetni, olvasni. Vannak olyan nyelviskolák (Helen Doron, Kids Club), amelyek kifejezetten a picik nyelvoktatására szakosodtak. Képzett tanárokkal, speciális módszerekkel, sok énekkel, sok játékkal, sok kommunikációval segítik a minél természetesebb nyelvelsajátítást.

A kisgyerekkori nyelvtanulást ellenzők fel szokták tenni azt a kérdést, hogy nem keverik-e a gyerekek a nyelveket. A babák és a kisgyerekek agya ebben az életkorban annyira rugalmas és képlékeny, hogy képes az idegen nyelveket a maga dobozába, azokba az agyközpontokba elraktározni, ahová valók, és nem keverednek össze a nyelvek. Hároméves koruk előtt gyakorlatilag nem is tudatosul bennük, hogy milyen nyelven szólnak hozzájuk, teljesítik például az adott utasítást, szóljon az bármelyik tanult nyelven. Három- három és féléves korban, amikor a bal agyfélteke kezd el dominálni, ez valamennyire tudatosul, ekkor kezd tudni a gyerek ilyen mondatokat mondani például, hogy „Ne angolul!”. Egészen addig annyira ösztönös természetességgel használta a nyelvet, hogy fel sem tűnt neki, hogy angolul beszél, angolul beszélnek hozzá.

Az éppen megszületett baba agya, beszédszervei még bármilyen beszédhang képzésére, elsajátítására alkalmasak. Nincs olyan nehéz beszédhang, amelyik túl nehéz lenne neki. Ez a képesség egy bizonyos idő után eltűnik, felnőttkorban már sokkal nehezebb akcentus nélkül teljesen tisztán képzett hangokkal megtanulni egy nyelvet. Gondoljunk csak a „th” kiejtésére például az angolban!

Iskolába kerülve már egyértelműen a bal agyfélteke dominál, vagyis a gyerek úgy már nem képes elsajátítani a nyelvet, mint egy sokkal fiatalabb kisgyerek. Az agya analizál, rendszerez, szabályokat keres, és az utánzás, kiejtés is sokkal nehezebb. Ugyanakkor ebben az életkorban a nyelv már kevesebb ismétléssel, gyorsabban is tanulható, és elsajátítható az írás és az olvasás is. Az idegen nyelven való írás és olvasás általában nem szokta megzavarni az anyanyelven való írás és olvasás elsajátítását. Az általános gyakorlat azonban mégis az szokott lenni, hogy először csak szóbeli idegennyelv tanítás történik, az írásbeliség csak egy-két évnyi nyelvtanítás után szokott következni. Az iskolai nyelvoktatás hátránya sokszor éppen az, hogy túlzottan „iskolás”: tanít, de nem használja a nyelvet, tanítja, de kommunikációra nem használja a szavakat. A szituáció nem természetes, a cél nem világos, a tanulás magáért a tanulásért történik. A gyerekek sokszor nem értik, hogy miért is van szükségük egy idegen nyelvvel való bajlódásra, nincs motivációjuk, és sokat kell dolgozniuk addig, amíg az idegen nyelvet valamennyire képesek lesznek használni.

Míg az a gyerek, aki pici kora óta foglalkozik a nyelvvel, benne él, benne van a mindennapjaiban, érti és használja azt, természetesnek érzi a nyelvi közeget, addig egy nagyobb, a nyelvtanulást később kezdő gyereknek időbe telhet, mire eljut egy olyan szintre a nyelvben, hogy az már sikerélményt, örömet nyújtson, és ne csak teljesítendő munkát, megtanulandó tantárgyat jelentsen.

Mikor érdemes hát elkezdeni egy nyelvet? A lehető legkorábban. Ugyanakkor a nyelvvel foglalkozni sohasem késő. Jobb akár rosszul is beszélni egy nyelvet, mint sehogy, vagyis felnőttek is elkezdhetik. Még akkor is, ha olyan természetességgel soha nem fogják tudni használni azt, mint azok, akik már kiskorukban megismerkedtek vele, vagy akár „az anyatejjel együtt szívták magukba”. 

Salánki Ágnes és Dezsényi István írása 

Tetszett a lecke? Oszd meg barátaiddal is!
Kapcsolódó anyagok

Hogyan tanuljunk szavakat?

Néhány hasznos tipp és tanács, ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tanuljunk szavakat idegen nyelven. 
Tovább
Szalai Nóri | 2016. Oct 27.

Olvassunk angolul! De mit és hogyan?

„A könyv a legjobb barát.” A szólás a régi időket idézi. Mire is gondoljunk tehát, ha azt halljuk, hogy segít a nyelvtanulásban, ha „minél többet olvasol angolul”?
Tovább
Szalai Nóri | 2016. Nov 13.

Hogyan írjunk panaszlevelet?

Az alábbi összefoglalóból megtanulhatod, hogyan kell panaszlevelet írni angolul.  
Tovább
Szalai Nóri | 2016. Jun 16.

Hogyan kérjünk meg valakit, hogy ismételjen meg valamit

Ebből a kis videóból megtanulhatod, hogy hogyan kell udvariasan megkérni valakit, hogy ismételjen meg valamit.
Tovább