„A nyelv gondolkodás, élet.” – Interjú Pajor Tamással

minden
Pajor Tamás, aki az elsők között kezdett rappelni Magyarországon, és aki először a rock and roll, majd a hit megszállottjaként vált ismertté, kreatív dalszövegeivel, szövegzenéivel, dalverseivel és szórakoztató szórakosgatásaival már évtizedek óta lepi meg és kápráztatja el újra és újra azokat, akik követik a pályafutását. A Haladó magyar című kötet szerzőjével, aki angolból sem kezdő,

Pajor Tamás, aki az elsők között kezdett rappelni Magyarországon, és aki először a rock and roll, majd a hit megszállottjaként vált ismertté, kreatív dalszövegeivel, szövegzenéivel, dalverseivel és szórakoztató szórakosgatásaival már évtizedek óta lepi meg és kápráztatja el újra és újra azokat, akik követik a pályafutását. A Haladó magyar című kötet szerzőjével, aki angolból sem kezdő, az idegen nyelvekről és a nyelvtanulásról beszélgettünk. Nyelvi kreativitása ezúttal sem hagyta cserben.

———————————————————————————————————————————

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nagyon könnyedén, sőt zseniálisan bánsz az anyanyelveddel. Ilyen könnyedén tanulsz idegen nyelveket is? 

Tanulnék. Ha nem lennék lusta. Na jó, az angolt azért tanulgatom. Tovább. 

Mik a tapasztalataid, szigorú módszerességgel lehet jobban tanulni vagy spontán, az idegen nyelv közegében mozogva felszedni magunkra azt?

Sponta városát kedvelem, Spontán egész jól haladtam a nyelvekkel… 🙂

Szerintem ez valamelyest alkati kérdés. A natív közegben történő nyelvtanulás kicsit felnőttkorú anyanyelvtanulás. Nekem mindkettő segített. Angol szakos gimibe jártam a Toldyban, de angol nyelvű közegekben mindig jócskán megrendült a korábbi alaptudásom. Persze most is inkább a tudálékos, közepes nyelvtani szintű, szerethető konyhanyelvet művelem.

A nyelvben és a nyelvtanulásban szerinted mekkora szerepe van az utánzásnak és mekkora a kreativitásnak?

Hú, jó kérdés. Az utánzás is lehet kreatív, sőt, minden utánzás. Csak az a kérdés, hogy mennyire. Senki nem a mennyből szállt le, egy kivétellel. Amink van, kaptuk és/vagy tanultuk valahonnan. Nem teremtünk, hanem alkotunk, vagyis hozott anyagból dolgozunk. Tehát ki mit hoz ki belőle…

Mennyire vagy otthon az angol nyelv világában? 

Azt már elmondtam, hogy mennyire, most inkább arra válaszolok, hogy mennyire szeretem. Nagyon. Pragmatikus, leegyszerűsítő, modulokból áll, legalábbis ahogy én érzékelem, főleg az amerikai változata. Abban sorsszerűség és talán többféle előjelű küldetés is van, hogy ez lett a világnyelv. A magyarral azonban nem vetekszik, mondom én. 

Bár… mit tud domain… 🙂

Mennyire idegen neked egy idegen nyelv? 

Nem annyira. Az őseim több helyen megfordultak, mint a Volánbusz járatai, úgyhogy járatos vagyok ebben-abban, mint az ementáli.

Hogyan lehet az idegenséget leküzdeni, ha egyáltalán lehetséges vagy fontos ez?

Sehogy. Majd leküzdődik, ha hazaértünk innen idegenből.

Szeretsz angolul beszélni? 

Szeretek, bár kérdés, hogy olyankor milyen nyelven beszélek. 

Átalakítja az ember mondandóját az, hogy egy másik nyelv eszköztárát használja? 

Lehet. Például most válaszadás közben a forestben joggolok és gyönyörködöm a landscape-ben. Úgyhogy felejteni mádzsár kicsit.

A szavak teremtő erejét másként tapasztaljuk meg egy másik nyelven?

Minden bizonnyal, de szeretnék ott tartani, hogy ezt élőben megtapasztaljam.

Szerinted mennyiben igaz, hogy a „nyelvében él a nemzet”? 

Nagyon. A nyelv gondolkodás, élet. Múlt, jelen lenyomata. Jövő keresése.

És vajon, ha az ember a nyelvében él, amikor idegen nyelvet beszél, akkor ezek szerint másként is él?

Szinte bizonyosan. Egy amerikai-magyar barátom, Farkas Dezső, lelkes kutatója az ott élő magyarok kettős identitásának. Ajánlom e témával nagy számban foglalkozó cikkeit a prehryfarkas.blog.hu oldalon.

Próbáltál már angolul szövegeket írni, énekelni? 

Esetleg átültetni a saját dalaidat, szövegeidet angolra? Vagy ez ‘mission impossible’?

Hajjaj, de még mennyit, sajnos szerény sikerrel. Ha jól tudom, az említett sorozatból hat film készült el. József Attilával szólva „a hetedik te magad légy”, szóval Mission Impossible 7. Azért szinte lehetetlen küldetés, mert annyira más a valóságismeretünk, a történelmünk, a világlátásunk, majdnem mindenünk. Nyilván születtek kiváló műfordítások, de ha már József Attilát említettem, ki tudná elmondani és mit jelenthet egyáltalán a ’Nagyon fáj’ mondjuk a Szilícium-völgyben vagy akár Texasban, de mondhatnám Manchestert, Fokvárost, Sydneyt, vagy éppen Honolulut is. Ott nemigen van olyan élményanyag, amiből egy ilyen vers kinő. Mindazonáltal szeretem a lehetetlent próbálgatni, úgyhogy nem adtam fel szövegeim angol nyelvbe történő átemelésének kísérletét, ezért a jelen interjút is ilyen irányú lehetőségként értelmezve kérem az esetlegesen vállalkozó kedvű, nagy tudású tisztelt olvasót, ha netán kedve támad a dologhoz, azt a szerkesztőségben jelezze.

Igaz-e hogy a rock, a pop igazán csak angolul tud megszólalni?

Inkább úgy mondanám, ahogy angolul szól, úgy egyetlen más nyelven sem.

Az Illés, a Kex, Cseh Tamás és még sokan mások azért is alkottak kiválót, mert nem egyszerűen adoptálták az angolszász beat zenét, hanem zeneileg is magyarították, honosították. 

A szövegeidben a nyelvi leleményesség kivételesen magas fokát valósítod meg. A hétköznapi beszédben mennyire vagy kreatív, mennyire játszol akkor is a nyelvvel? 

A dalszerzés, a költészet a legkevésbé sem hivatalos jellegű tevékenység. Ez egy létszemlélet, amelyben a napi működés nem válik el élesen az alkotómunkától, úgyhogy ez a játék folyamatosan része mindennapjaimnak.

Idegen nyelvet, mondjuk az angolt, az ember mennyire tud hasonló kreativitással használni, mint az anyanyelvét?

Ha megszerzi benne a jártasságot – amelybe az előzőekből fakadóan a teljes gondolkodásmód is beletartozik – akkor tud, és erre számtalan kiváló példa van a kultúrtörténetben.

Vannak-e az angol nyelvhez kötődő kellemes vagy kellemetlen élményeid?

Ifjonti éveimben egy – még a jelenleginél is – kezdetlegesebb angoltudással az élettörténetemet mondtam el egy rendkívül nagy tekintélyű bibliatanító, Derek Prince és csoportnyi tanítványa körében Jeruzsálemben. Épp valami olyasmit akartam mondani, hogy Isten megbocsátotta bűneimet és a „forgive” helyett a „forsake” szót használtam, amit némi értetlenséggel és vegyes derültséggel fogadtak hallgatóim.

Voltak-e jó tanáraid?

Igen, gimnáziumi osztályfőnököm és egyben angoltanárom, Dr. Prékopa Andrásné kiváló angol nyelvtanár volt. Mostanában időnként Kertész András barátom oktatgat, illetve különböző utazásaim, munkáim és egyéb kapcsolataim révén igyekszem autodidakta módon fejlődni.

Mi az, amit szeretsz, és mi az, ami nem annyira tetszik az angolban?  

Ugyanazt, az egyszerűséget.

Jó-e, hogy az egész, de legalábbis a fél világ angolul beszél? 

Nem tudom, de ez van.

Meg kell-e védenünk az anyanyelvünket az angol befolyástól?

Erre a kérdésre Neohunglish című dalversemben keresem a választ:

„Itt tanított hébe-hóba édesanyám szépre jóra,

aztán meg maga az élet az Apple-re, a Windows-ra.

Csak a save-re emlékezem,

az első boldog lájkra,

villogott a gépezetem

mikor felmentem a site-ra.

Germán, székely, szlovén, rutén

egy néven van, ami domain,

.org vagy .com vagy mit tudom én,

legyen bármi, csak már ne mém.

Próbálok itt művelt lenni

meg egy kicsit júzerfrendli,

nem bénázni, lúzerkedni,

nem értem, de úgy kell tenni.

Mert az ember analóg, nem pediglen digitális,

igen még, ha furamód rendszeresen imitál is

és így lehet majd öngól

a frissen szerzett angol

pláne, ha otthonról

messzebb elcsatangol.”

A teljes dal meghallgatható a YouTube-on.    (https://youtu.be/I4-MCtF4De4)

Van-e olyan angol szó, kifejezés, mondat, ami nagyon a szívedhez nőtt?

„However, to the one who does not work but trusts God who justifies the ungodly, their faith is credited as righteousness.”

Romans 4:5

„De a tettei alapján senki nem lesz elfogadható Isten számára. Bíznia és hinnie kell Istenben, aki a bűnös embert a hite alapján fogadja el.”

Róma 4:5 (Egyszerű fordítású Biblia)

Dezsényi István és Salánki Ágnes interjúja az 5 Perc Angol Magazin 2021 decemberi számában jelent meg

Kapcsolódó anyagok

Visszajelzés
Visszajelzés
Egyéb megjegyzés
Következő
Email
Vissza
Küldés
Köszönjük!