Könyvek a zsebben – POKET már angolul is: Interjú Vecsei H. Miklóssal

Pál utcai fiúk, Mondjad, Atikám!, Liliomfi, Shakespeare, irodalmi séták és estek, Sztalker suli, POKET automaták, POKET közösség. Vecsei H. Miklós életének különböző szeletei. De vajon hogy áll az angol nyelvvel? Erről beszélgetett vele Salánki Ágnes és Dezsényi István.  

Hogyan kezdődött a kapcsolatod az idegen nyelvekkel – és ezek között az angollal – és hogyan alakult később?

Édesanyám angol és francia tanításból kereste a pénzét az egyetem közben és utána is tanított még egy ideig. Apukám pedig párhuzamosan oroszt. Sajnos se franciául, se oroszul nem tanultam meg, pedig mindkettőt gyönyörűnek találom. 

Szeretsz nyelvet tanulni? Mitől és mennyire lehet élvezetes a nyelvtanulás?

Tanfolyam szerűen sajnos nem ment nekem sosem a nyelvtanulás, de utazás közben, filmeken és olvasmányélményeken keresztül szeretem fejlesztgetni magamat. Ha filmet nézek és hallok valami érdekes kifejezést, mindig megállítom és átgondolom, igyekszem beépíteni a szókincsembe.

Voltak-e jó nyelvtanáraid? Mitől voltak jók?

Sajnos az a tapasztalatom, hogy 25-35 fős osztályoknál nagyon nehéz jól átadni az anyagot, de minél többet sarkallt minket egy tanár az idegen nyelven való beszélgetésre, annál jobban fejlődtünk az óráin. 

Milyen ajtókat nyithatnak meg az idegen nyelvek az ember számára?

Nekem az egész életemet és az alkotóénemet is átlengi a gondolat, hogy valahol egyek vagyunk a világ minden táján lévő emberek. Ennek az egységnek a megtalálásában segít a nyelv. De szintúgy szeretem, ha a tánc, a zene vagy a színház válik közös nyelvvé.

Fontos-e egy színésznek, hogy jól tudjon angolul (vagy más idegen nyelveken), akkor is, ha nem készül külföldi karrierre?

Én magam abszolút a magyar nyelvterületen látom a hivatásomat, de rengeteg külföldi film forog már Magyarországon, amiben egyre jobb és nagyobb szerepeket mernek rábízni magyar színészekre. Ez egy nagy dolog, de csak perfekt angoltudással és gyakorlással lehet elérni. 

Fordítani is szoktál. Mitől nehéz vagy netán mitől könnyű fordítani? Mit tanultál a fordítási munkákból?

Shakespeare műveivel töltöttem el egy-egy nyarat, a szakdolgozatomat is az Athéni Timon fordításából írtam. Shakespeare olyan számomra, mint egy szakrális keresztrejtvény, amiből újabb és újabb megfejtéseket és rétegeket lehet kihámozni. Viszonylag szabadon bánok a verseléssel (blank-verse), de az általam vélt üzenethez viszont minden esetben tartom magam. Voltak fantasztikus találataim, amire úgy gondolok, hogy talán korábbi fordítóknak elkerülhette a figyelmét. Ezen kívül pedig külön izgalmas színészként fordítani, mert minden szereplő szövegét elmondom magamnak, hogy hogy esik jól, hogy áll szájra, mi a jó tempó. 

Próbáltál-e már írni idegen nyelven? Mennyire kötődik az ember képessége az önkifejezésre az anyanyelvéhez?

Próbálkoztam a dalszövegírással, de engem, sajnos-nem sajnos, a magyar nyelv annyira magával ragad, hogy egyelőre nem érzem, hogy máshogy is kifejezném magamat. 

Visszahat-e az ember személyiségére, ha más nyelven szólal meg? Igaz-e, hogy mindenki annyi ember, ahány nyelvet beszél?

Ez egy érdekes gondolat, nem hallottam még, de bizonyára. Szerintem ahány társasága van az embernek, annyi ember is. Bizonyára a nyelvvel is így van. Ahogy egy kultúrába megérkezik, egyúttal olyanná is válik, legalábbis velem így szokott történni. Érdekes, hogy eddigi utazásaim során Izraelben és Grúziában éreztem leginkább otthon magam. Úgyis mondhatnám, ott voltam igazán önazonos. 

Vannak-e kedvenc angol szavaid?

Szeretek „May”-jel mondatot kezdeni. Szeretek feltételes módot múlt időben használni. Szeretem, hogy az angol dalszövegek jól hangzanak, de magyarra lefordítva általában értékelhetetlenek. Gondolok itt mondjuk Rihanna „Umbrella” szövegű nagysikerű refrénjére. 

Mi az, amit szeretsz és mi az, amit nem annyira az angol nyelvben?

Kicsit a szakmám felé terelném a kérdést. Shakespeare nyelvezete és a hozzá tartozó blank verse versforma egészen eszméletlen kulturális örökség. A Biblia utáni második csodaként szoktam hivatkozni Shakespeare máig felfelfejtetlen világára. Izgalmasnak találom nála, hogy van, hogy egy szótaggal két szót is le tud írni. Egyúttal ez a magyar Shakespeare-fordítások nehézsége, sokszor hibája is. Ugyanis az angolban 10-11 szótagú sorokat a magyar fordító, ha hű akar lenni a költészet értelmi részéhez és hangulatához, akkor általában 13-14 szótagban kéne fordítsa. Mondhatni ennyivel „hosszabb” a magyar nyelv az angolnál. De mivel a blank verse kötött szótagszámú, ezért a mai fordítások szerintem gyakran a költőiség rovására mennek. Mivel a mai napig játsszuk a világ szinte minden színházában ezen ötszázéves szövegeket, ezért ezzel a problematikával mi is nap, mint nap találkozunk és nagy élvezettel járjuk körül újra és újra a kérdéskört.

Vannak-e kedvenc olvasmányaid az angol irodalomból?

Kedvenc angol olvasmányaim közé tartozik a régi angol krimi, Conan Doyle és Agatha Christie egyaránt. Kiskoromban Sherlock Holmes szerettem volna lenni, és szinte minden nap elhangzik a számból, hogy „az ördög a részletekben rejlik”. Poirot pedig David Suchet alakításában az abszolút közös nevező a családban. Ha a kortárs irodalomról beszélünk, akkor nagyon mélyen magával ragadott a londoni-ománi írónő, Jokha Alharthi „A hold asszonyai” című regénye, ami 2019-ben elnyerte a Man Booker-díjat és POKET-ben jelent meg pár hónappal ezelőtt.

Rengeteg könyv elérhető magyar fordításban is. Mit és miért érdemes eredetiben olvasni? Olvassunk-e idegen nyelven akkor is, ha nem értünk meg mindent teljesen és így nem érzékeljük olyan jól az árnyalatokat?

Ez attól függ, hogy tanulni akarjuk a nyelvet, vagy ismerjük eléggé, hogy az íróból többet tudjunk meg. Én szoktam pl. Sherlock Holmest olvasni angolul, de bármit megadnék azért, hogy egyszer a Karamazov testvéreket oroszul értsem. 

Az általad elindított automatákból vásárolható POKET zsebkönyvek rendkívül népszerűek. Bemutatnád őket pár szóban? 

Szerettünk volna a generációnknak egy olyan jelképet találni, ami kicsit elvonja a figyelmet a céltalan okostelefon nyomogatásról és egy egymásra figyelőbb, színesebb városi közösséget alakít ki. Mi úgy érezzük, hogy ez a közösségépítés jól sikerült, együtt vagyunk és figyelünk egymásra. Most tartunk a 40. címünknél, elég nehéz fennmaradni, de reméljük, hogy még legalább pár évig mindig találunk apró kis segítségeket, akikkel végig tudjuk vinni az aktuális projekteket. 

Sokáig csak magyarul jelentek meg POKET könyvek. Közülük az első Szerb Antal Utas és holdvilágja volt, amit most elsőként angolul is kiadtatok. További angol nyelvű vagy esetleg kétnyelvű könyveket is terveztek?

Igen, szeretnénk egy angol nyelvű sorozatot, rengetegen kérték, hogy legyen, és mi a külföldi vendégeinknek is nagyon büszkén fogjuk mutogatni ezeket a szenzációs magyar szerzőket Szerb Antaltól Esterházy Péterig. 

Az Utas és holdvilág több generáció kultuszkönyve. Neked mit jelent az Utas és holdvilág és miért pont ezt választottátok az első angolul kiadott POKET könyvnek?

Az első magyar POKET is ez volt. Nekem a felnőtté válásomban az egyik legfontosabb lépcső volt ez a mű. Mihály kérdéseit nagyon kevesen merik feltenni maguknak és rengeteget segít a magamfajta csavargóknak, ahogy botladozva morfondírozik, ráadásul egy olyan helyszínen, amiről jó álmodozni. 

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Nézd meg ezt is:  Home Office, a mosolyforrás – szókincsfejlesztő feladattal

Kapcsolódó anyagok

Visszajelzés
Visszajelzés
Egyéb megjegyzés
Következő
Email
Vissza
Küldés
Köszönjük!