Készüljünk az írásbeli vizsgára - tippek és tanácsok
Készüljünk az írásbelire - tippek és tanácsok vizsgáztatóinktól

Készüljünk az írásbelire - tippek és tanácsok vizsgáztatóinktól

Hogyan készülj, és hogyan oldd meg sikeresen az írásbeli feladatokat? Ehhez szeretnénk néhány tanácsot adni az alábbi cikkben! 

Íráskészség feladatokkal minden nyelvvizsgán lehet találkozni, sőt mióta az új rendelkezések életbe léptek, minden vizsgán legalább két feladattal kell mérni ezt a készséget. Sokan nem tudják, hogy mire számítsanak, és hogyan készüljenek a különböző feladatokra. Arról, hogy mire kell számítani, az egyes vizsgaközpontok honlapján található mintafeladatokból tájékozódhatsz a legkönnyebben. De hogyan is készülj, és hogyan oldd meg a lehető legsikeresebben ezeket a feladatokat? Ehhez szeretnénk néhány tanácsot adni az alábbiakban.

Többféle típusú feladattal találkozhatsz a vizsgákon, levélírással, fogalmazással, véleménynyilvánítással, üzenetek megírásával, reagálással levelekre vagy állításokra. A lényeg viszont mindig ugyanaz: angolul kell írni, fogalmazni valamit. Ha nem is feltétlenül tökéletes és anyanyelvi szintű, de azért nagyjából helyes, értelmes, érthető mondatokkal. Ez végül is egy tanulással, céltudatos készüléssel viszonylag egyszerűen megvalósítható cél.

Tehát az első tanács, hogy tedd túl magad azon, hogy „én nem is tudok rendesen levelet vagy fogalmazást írni, magyarul se tudok, azt se tudom, hogyan kezdjek hozzá és mit írjak”.

Igazából nem nagyszerű írásműveket kell elkészíteni a nyelvvizsgán, olyasmit, amit az anyanyelveden is nehéz lenne, hanem be kell mutatni, hogy le tudsz írni értelmes, összefüggő mondatokat egymás után idegen nyelven. Persze, a maximális pontszám eléréséhez már komolyabban számít a stílus, a koherencia és egyéb ilyen „finomságok”, felsőfokon különösen, de ahhoz, hogy a megfeleléshez általában szükséges 60%-ot elérd, elég egy szolidabb teljesítmény is, ha alapfokon vagy középfokon vizsgázol.

Sőt, ha felméred, hogy az egyéb készségekben – a passzív készségekben, például az olvasásban –, ügyesebb vagy, és 60% fölötti eredményeket tudsz elérni, akkor már lehet, hogy csak arra kell figyelned, hogy a készségenkénti 40%-os teljesítményminimumot - amit az akkreditációs szabályok minden vizsgarendszer számára előírnak - teljesítsd. Ez formailag azt jelenti, hogy a két (vagy esetleg több) íráskészség feladatból összesen 40%-ot mindenképpen el kell érned a sikeres vizsgához. Gyakorlatilag pedig azt, hogy ha nem is jó, amit írsz, de azért nem „katasztrofálisan” rossz – például középfokú vizsgán nem megy az alá, ami már alapfokon sem lenne elfogadható – akkor ezt más készségekkel, feladatokkal kompenzálhatod.

Természetesen általában nem az a cél, hogy valahogy éppen „átcsússz” a vizsgán, hanem az, hogy az adott fokra rendesen felkészülj, az íráskészséget tekintve is.

Ehhez először is az „építőkockák” kellenek, azok az alapvető nyelvtani szerkezetek, amikből a mondatok felépíthetőek. Nem kell mindent tudnod nyelvtanból, de a lényeges, alapvető szerkezeteket tudd jól használni. Ha állandóan csak belezavarodsz és mindig hibázol, akkor érdemes visszamenni az alapokhoz, tisztázni, amit nem értesz, és begyakorolni az egyszerűbb szerkezetek, mondatok használatát.

Ha ez megvan, akkor már nagy baj nem lehet (bár felsőfokon ennél egy kicsit azért több kell). Ha bonyolultabb, összetettebb dolgokat nem is tudsz még jól és hibátlanul kifejezni, a lényeg, hogy az egyszerűbb gondolatokat viszonylag megbízhatóan le tudd írni. Alap- és középfokon ez elég egy 60% körüli teljesítményhez.

Érdemes különféle gyakorlatokkal ezt az „alap nyelvtant” begyakorolni, akár egyszerűbb mondatok angolra fordításával is. Az olyan könyvek, amelyekben szövegek, a nyelvtant gyakorló mondatok két nyelven is szerepelnek, különösen hasznosak lehetnek ebben.

És hogy mit írj? Ez ne okozzon túl nagy fejtörést. Akármelyik fentebb említett műfajról, feladatról van is szó, fontos, hogy ne bonyolítsd túl a dolgokat. Fogadd el, hogy nem tudsz mindent kifejezni angolul, amit magyarul tudnál. Köss kompromisszumokat, egyszerűsítsd le a mondandódat. Azt írd le, amit tudsz, és ne azt próbáld megfogalmazni, amit igazából megírnál, ha a tökéletest közelítené az angoltudásod. Az se baj, ha nem teljesen igaz, amit írsz, a lényeg, hogy legyen értelme.

Ha a kedvenc filmedről vagy a legemlékezetesebb utazásodról kell például írni, írhatsz egy másikról is, ha úgy érzed, arról könnyebben és többet tudnál írni. Egy történetben is leegyszerűsítheted vagy megváltoztathatod a részleteket.

Tekintheted az írásművedet szépirodalomnak, „fiction”-nek is, és elengedheted a fantáziádat, főleg úgy, hogy az általad jól ismert szókincset használod fel. Ne a szótárban keresgélj bonyolult szavakat és kifejezéseket, hanem „inkább abból főzz, amid van”, lehetőleg olyan szavakat használj, amelyeknek a jelentésével tisztában vagy.

Ugyanis, ha a magyar-angol szótárakban keresel szavakat, kifejezéseket, nem biztos, hogy a megfelelőt találod meg, lehet, hogy nem egészen azt jelenti, nem pontosan arra használják, amire te gondolnál. Ha biztos akarsz lenni a dolgodban, akkor egy egynyelvű, de legalább egy angol-magyar szótárban ellenőrizheted a szó jelentését, hogy valóban azt találtad meg, amit kerestél. Ám nem biztos, hogy a vizsgán erre lesz elég időd.

Az időre azért is fontos figyelni, mert célszerű lehet úgy vizsgázni, hogy először a többi feladatot oldod meg, ahol egyes részek kihagyása, egyes kérdések megválaszolatlanul hagyása túl nagy „luxus” lenne, tehát érdemes először ezekkel végezni és a fennmaradó időben megírni az íráskészség feladatokat, ahol a kidolgozás részletessége függhet attól, hogy mennyi időd maradt még. Ha kell, sietve, elnagyoltabban is elérheted a számodra szükséges minimumot, ha pedig több időd van, akkor igényesebben is megpróbálhatod megfogalmazni a dolgokat.

Fel is készülhetsz előre arra, hogy a különböző témákról milyen dolgokat tudnál leírni, és összegyűjthetsz olyan általános kifejezéseket is, amelyekkel elkezdhetsz vagy lezárhatsz gondolatmeneteket és összekapcsolhatod a gondolataidat. A vizsgán nem feltétlenül szükséges előre megtervezned az egész levelet vagy fogalmazást, kezdd el írni azzal, ami eszedbe jut, és a tapasztalat azt mutatja, hogy szép sorban az egyik szó adja majd a másikat, az egyik mondat adja a gondolatot a következőhöz.

Újabban bevezetésre került olyan feladattípus is, amelyben egy állítással kell egyetérteni vagy vitába szállni. Ez hasonlít az emelt szintű érettségi szóbeli feladatára, azzal a fontos különbséggel, hogy ott mindenképpen el kell kötelezned magadat az egyik oldal mellett való érvelésre, és közben nem „állhatsz át” a másik oldalra. Ennél az írásbeli feladatnál viszont felsorolhatod az érvek mellett az ellenérveket is. Sőt általában úgy a legkönnyebb összeszedni tartalmas mondanivalót, hogy leírod, hogy mi szól a dolog mellett és mi ellene, mit mondanak egyes emberek és mit mások. Itt sem az a lényeg, hogy a legkifogástalanabb érveket sorold fel, hanem hogy tudj valami értelmeset írni, amibe lehetőleg beépíted azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket a témával kapcsolatban ismersz.

Mivel levelet a mindennapi életben már alig írunk, inkább az e-mailt vagy az elektronikus kommunikáció más formáit használjuk, ezért a levél formai előírásai már nem kapnak különösebb hangsúlyt, igazából elég, ha a megszólítás mellett a rend kedvéért a dátumot is felírod – akár a legegyszerűbb formájában -, pl. 20/07/17. Természetesen vannak kezdő és záró formulák, amelyek azért szükségesek, ezekből egyet-kettőt akár kívülről meg is tanulhatsz, hogy ne a vizsgán kelljen kitalálni őket.

A leveleknél gyakran több utasítás is szerepel, ilyenkor ugyan fontos mindegyikre kitérni, azt azonban eldöntheted, hogy milyen terjedelemben foglakozol az egyikkel, illetve a másikkal, írhatsz részletesen az egyikről és röviden egy másikról, amiről nincs sok mondanivalód. Az előírt terjedelmet jelentősen túllépni, túl sokat írni viszont nem érdemes, ettől nem értékelik többre, amit írtál.

Természetesen nem kell feltétlenül eredetinek lenned, leírhatsz olyan közhelyeket is, amelyeket magyarul meg sem említenél, mert túlzottan elcsépeltek. Viszont, ha valami eredeti, érdekes is eszedbe jut, az mindenképpen pozitív, javíthat az összképen, a benyomáson, amit a megoldásoddal a javítókban keltesz.

Természetesen fontos időt hagyni arra, hogy elolvasd, amit írtál, lehetőleg lassan és figyelmesen, mert különben az ember szeme hajlamos átsiklani az elírásokon és a figyelmetlenségből adódó hibákon, amiket egyébként könnyen ki tud javítani. Érdemes ezért úgy írni, nagyobb sorközt tartva, nem összezsúfolva a szavakat, hogy ha kell, könnyen tudj még javítani vagy hozzáírni, beleírni, ha valami eszedbe jut.

Végül pedig igyekezz, amennyire tőled telik, olvashatóan írni. A nehezen olvasható írásképet is kibogarásszák azért valahogy a javítók, de mindenképpen jó benyomást kelt, ha nem kell megküzdeniük az egyes szavak kiolvasásával.

Dezsényi István és Salánki Ágnes tanácsai 

Tetszett a lecke? Oszd meg barátaiddal is!
Hozzászólások
comments powered by Disqus
A címlapról
2017 decemberi szám
Szalai Nóri | 2017. Nov 26.

MEGJELENT A MAGAZIN 2017 DECEMBERI SZÁMA!

Már kapható a nyomtatott 5 Perc Angol Magazin 2017 decemberi száma! Keresd az újságárusoknál, hiper-...
Mindenféle
Szalai Nóri | 2017. Nov 04.

5 PERC ANGOL karneváli workshop Szicíliában Nórival

A nagy sikerű őszi, nyaralással és körutazással egybekötött szicíliai angoltanfolyam után most itt a karneváli...
News Of The World
Dezsényi I. - Salánki Á. | 2017. Oct 26.

Étkezés Erzsébet királynő módra - Első kézből a királyi főszakácstól

Vajon mit eszik minden angolok királynője és Fülöp herceg? Azt, amit más földi halandó, vagy...
Kérdés küldése