Mikor menj el nyelvvizsgázni?

Mikor menj el nyelvvizsgázni?

Facebook Tweet

Hasznos tippek és tanácsok vizsgáztató kollégáinktól - hogy mindenki sikerélménnyel távozzon a megmérettetésről!

Mikor menj el nyelvvizsgázni?

Természetesen akkor, ha már eleget tudsz, és, ha szükséged van a bizonyítványra. Bár az is előfordulhat, hogy a nyelvvizsgázással egyszerűen csak szeretnél kitűzni magad elé egy célt a nyelvtanulás során. Reális képet szeretnél kapni a tudásodról, vagy arra is gondolhatsz, hogy egyszer még jól jöhet a nyelvvizsga-bizonyítvány, és nem a körülmények kényszerítenek a vizsgázásra. De honnan tudhatod, hogy már eleget tudsz? Van, aki úgy gondolja, hogy megpróbálja, és azután majd kiderül, hogy valóban eleget tud-e, és legfeljebb nem sikerül a vizsga. A tudásszinted felmérésére és tapasztalatok szerzésére ez a hozzáállás is jó lehet, de a legtöbben azért nem szeretünk megbukni egy vizsgán, és amennyire lehet, igyekszünk biztosra menni. Hogyan lehet hát előre meggyőződni arról, hogy már nyugodtan elmehetsz vizsgázni.

Az írásbeli vizsgákhoz általában megtalálható egy feladatsor az adott vizsgarendszer honlapján, illetve léteznek könyvek is mintafeladatokkal, a vizsgára felkészítő anyagokkal. Ezeket megoldva képet kaphatsz arról, hogy hogyan sikerülne élesben teljesíteni a vizsgán. Érdemes arra is figyelni, hogy a könyv feladatai valóban „eredetiek-e”, vagyis az adott vizsgarendszerből származnak. Ha igen, akkor bízhatsz benne, hogy terjedelmükben, nehézségi fokukban és jellegükben is olyanok, amilyenekkel a vizsgán találkozhatsz majd, és nem csak „utánzatok”, ahol a név ugyan utal a vizsgára, de mivel a kiadó, a szerző nem kapcsolódik az adott vizsgarendszerhez, előfordulhat, hogy nem sikerül jól bemérniük a követelményeket, és az éles vizsgafeladatokhoz valóban hasonló feladatokat készíteniük. Vagyis figyelj oda erre is, hogy a feladatok jól irányítsanak a vizsgával kapcsolatban, és ne vezessenek félre.

Tájékozódj arról is, hogy lehet-e szótárt használni a vizsgán, ha igen, melyik vizsgarészekhez, és mennyi idő áll rendelkezésedre a feladatok megoldásához. Amikor otthon nekikezdesz megoldani a mintafeladatokat, érdemes, amennyire lehet, olyan körülményeket kialakítani magadnak, mint a vizsgán. Ülj le egy csendes helyre, ahol nem zavar senki. Legyen előtted egy óra, amivel méred az időt, és megszakítás nélkül próbáld megoldani a feladatokat. Ha szünetet tartasz, felállsz közben eszegetni, zenét hallgatsz, stb., lehet, hogy jobban érzed magad és könnyebben tudsz figyelni. A vizsgán azonban meglepetést okozhat, hogy más körülmények között nem megy olyan jól a feladatok megoldása, mint otthon, mert egy idő után már nem tudsz jól figyelni, koncentrálni. Az is fontos, hogy nyomtatott szótárt használj, még akkor is, ha az elektronikus szótárak használatához vagy szokva, számítógépen vagy telefonon. A vizsgákon ezek általában nem használhatók, a nyomtatott szótárak használatát pedig valószínűleg késő lesz ott a helyszínen megtanulni és megszokni, ezért tanácsos ezt előbb elkezdeni.

Még ha sikerül is az igazi vizsgakörülményeket a lehető legjobban modellezni, előfordulhat, hogy a vizsgán jobban izgulsz, mint otthon, könnyebben megijedsz a nehézségektől, és ez negatívan befolyásolhatja a teljesítményedet. Tehát, ha az otthoni vizsga kiértékelésénél úgy látszik, hogy éppen csak elérted a megfelelési szintet, akkor azt tekintsd bíztatásnak, hogy már akár sikerülhet is a vizsga, de ne következtess belőle arra, hogy már mehetsz is vizsgázni. Érdemes még egy kicsit tovább készülni és gyakorolni, addig, amíg egy olyan szintet sikerül elérned, amikor már határozottan és többszöri próbálkozásra is meghaladod a megfelelési határt. Ez ugyanis kellő magabiztosságot adhat még akkor is, ha a félénkebbek közé tartozol, és hajlamos vagy a „pánikolásra”. Jó, ha úgy tudsz nekivágni a vizsgának, hogy ha az éles vizsgahelyzetben zavarba ejtő nehézségekbe ütközöl, akkor sem esel kétségbe, mert meggyőződtél arról, hogy már „bőven” fölötte vagy a megfelelési határnak, és tudsz annyit, hogy abba még az is belefér, ha nem jön ki olyan jól a lépés, mint szokott. Vannak feladatok, amiket egyedül is jól lehet ellenőrizni, mert a megoldás a megfelelő betű, válasz vagy szó kiválasztásából áll. Mások viszont szöveges válaszokat igényelnek. Ilyenkor, ha saját magad ellenőrzöd a megoldásodat, legyél inkább óvatos, és ha a válasz nem teljesen jó, vagy hiányos, inkább ne tekintsd helyesnek, és csak akkor fogadd el, ha a válasz teljes, tökéletes, vagy ha a hibák és a hiányosságok egészen aprók. Az értékelők valószínűleg nem is lesznek ennyire szigorúak, de ismét csak hangsúlyozzuk, hogy jobb előre óvatosnak lenni.

Az írásbeli megoldását – a levélírástól, a fogalmazásoktól eltekintve – könnyebb ellenőrizni tanár segítsége nélkül is, mint a szóbelit, és ez igaz a hallás utáni értést mérő feladatokra is. Ott is igyekezz a tudásod és a teljesítményed felmérésénél imitálni a vizsgakörülményeket; és tájékozódj arról is, hogy hányszor lehet meghallgatni a hangfelvételt, és mennyi idő van a megoldásra.

A szóbeli készségeid felmérésénél már elengedhetetlenebb egy tanár – vagy legalábbis az angolban járatos beszélő – segítsége. Ha a tudásod biztosan, határozottan meghaladja az adott szint elvárásait, akkor különösebb készülés nélkül is bátran nekifuthatsz a vizsgának. Ha azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, akkor megnő a szerepe a tudatos készülésnek. Annak például, hogy az egyes témákat előre kidolgozod. Ha olyan vizsgát választasz, amely lehetőséget nyújt a személyes jellegű beszélgetésre, vagyis arra, hogy részletesen beszélj saját magadról, akkor érdemes erre erősen felkészülni. Ilyenkor, még ha a tudásod alapján némileg bizonytalan, „kétesélyes” lenne is a próbálkozásod, hogy átmenj a vizsgán, átlendíthet ezen a tudatos, célirányos készülés, így legjobb fényben tudod bemutatni a tudásodat. Érdemes tehát a vizsga előtti „célegyenesben”, amikor már elérted vagy legalábbis megközelítetted az elérendő szintet, a célra összpontosítva így „hajrázni”.  

Előfordulhat, hogy valaki túl hamar megy el vizsgázni, mert nem elég óvatos, de az is, hogy túlzottan óvatos és „túltanulja”, „túlkészüli” az adott szintet, és nem kellett volna annyit várnia a jelentkezéssel, vagy akár egy magasabb szinten is próbálkozhatott volna.

Vizsgáztatóként többször okoz fejtörést az olyan vizsgázók értékelése, akikre azt mondhatnánk, hogy már „egész jók, egész ügyesek”, de vannak még hiányosságaik, javítani kellene még a szókincsüket, erősíteni a magabiztosságukat, amire egy-két hónap elég is lehetne, de külső körülmények nyomására, türelmetlenségből vagy tájékozatlanságból már eljöttek vizsgázni, így apró tényezőkön vagy némileg a szerencsén múlik, hogy leverik-e a lécet vagy sikerül-e valahogy éppen átugraniuk. Tehát nem jó, ha túlzottan sietünk, és egy másik szóképet használva, „éretlenül” akarjuk leszüretelni munkánk gyümölcsét.

Másrészt persze vannak olyanok is, akik ezzel ellentétben a dolgok halogatására hajlamosak. Az ilyen típusú nyelvtanuló mindig azt fogja érezni, hogy még mindig nem tud eleget – mert mint tudjuk, a nyelvtanulás (is) egy véget nem érő folyamat. Természetesen jó, ha valaki minél alaposabban felkészül a vizsgára, de egy ponton túl a halogatásnak már nincs értelme. A félelmet nem azzal lehet legyőzni, hogy az ember a tökéletes szintre próbálja emelni a tudását és a készségeit, hanem azzal, hogy meggyőződik róla, hogy ha nem is tud mindent, az adott szintet már elérte, ismeri a vizsgán rá váró kihívásokat, ezért nincs mitől félnie.

Tudjuk, a legtöbben azért így is izgulni fognak a vizsga előtt – és közben is. Ha nagyon izgulós típus vagy, dönthetsz úgy is, hogy elmész egy próbavizsgára az adott vizsgaközponthoz, ahol tét nélkül kipróbálhatod, hogy milyen a vizsga, és még értékelést, hasznos tanácsokat is kaphatsz a próbavizsga után.

Tehát, mielőtt nekivágnál a nyelvvizsgának, beszéld ezt meg tanároddal – akár több tanár tanácsát is kérheted, ha lehetőséged van rá –, és gondold át a fentieket. Tanulj, készülj, dönts, és ha már döntöttél, akkor, mint egy jó sportoló, koncentrálj az előtted levő feladatra – és a sikerre! Sokaknak már sikerült. Neked is fog!

Dezsényi István és Salánki Ágnes

Tetszett a lecke? Oszd meg barátaiddal is!
Kapcsolódó anyagok
Szalai Nóri | 2014. Jan 15.

Mitől lesz igazán „vizsgázóbarát” egy nyelvvizsga?

Manapság a legtöbb nyelvvizsgaközpont előszeretettel hangoztatja magáról, hogy „barátságos”, „vizsgázóbarát”… de mi is áll a barátságosság hátterében?
Tovább
Szalai Nóri | 2015. Aug 16.

A sikeres nyelvvizsga titkai

Hasznos tippek és tanácsok Dezsényi Istvántól és Salánki Ágnestől. 
Tovább
Petya | 2010. Dec 16.

BME angol nyelvvizsga

Sorozatunkban nyelvvizsgákkal kapcsolatos hasznos információkat tudhatsz meg. Töltsd le a feladatsorokat is!
Tovább
Petya | 2010. Dec 16.

TELC nyelvvizsga

A TELC vizsgáról sok hasznos információt találsz, illetve letölthető feladatsorokhoz is eljuthatsz.
Tovább