LanguageCert: Ahol élmény egy nyelvvizsga

Nyelvvizsgákat bemutató sorozatunk következő részében a LanguageCert nyelvvizsgát mutatjuk be. Pásztiné Fritz Adrienn-nel a vizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk. 

Mi újság a LanguageCert vizsgával kapcsolatban? Történtek-e változások az utóbbi időben?

A kérdés teljesen időszerű, mivel épp most, a 2019. szeptemberi vizsgától kezdődően változott az értékelési kritériumok pontozási mechanizmusa az Íráskészség és a Beszédkészség (azaz a produktív) vizsgarészeken. A négy értékelési kritérium Feladatmegoldás, Nyelvtan, Szókincs és Szövegépítés.  Eddig ezek pontozása egy 0-tól 3-ig terjedő négypontos skála alapján történt, azonban a 2019. szeptemberi vizsgaalkalomtól kezdődően ez a skála most öt-fokozatú lesz és 0-tól 4-ig fog terjedni.

Ezzel a változással az adott szint adott produktív vizsgarészein belül a vizsgázói kompetenciákat sokkal kifinomultabb eszközökkel tudjuk leírni és meghatározni, így eredményüket még cizelláltabb és aprólékosabb analitikának tudjuk alávetni, amely végső soron egy markánsabban fair és megbízhatóbb vizsgaeredményhez vezet.

Jó hír a vizsgázóink részére, hogy ez a változás semmilyen módon nem befolyásolja a vizsga-felkészülésüket, így javasoljuk nekik, hogy mindent tegyenek úgy, ahogyan eddig:  készüljenek az eddig használt eszközökkel és módszertannal, használják a felkészítő könyveket, amelyek változatlanul megfelelnek a célnak. Abban sincs változás, hogy a sikeres vizsgához továbbra is csak minimum 50 %-ot kell teljesíteni minden vizsgarészen (olvasáskészség, íráskészség, beszédértés, beszédkészség), ami szintén jó hír a vizsgázóinknak. 

A LanguageCert viszonylag új vizsga vagy mégsem? Mi az, ami megkülönbözteti a piacon elérhető többi nyelvvizsgától?

A LanguageCert egy dinamikus és innovatív új brandmegjelenítésbe öltöztetett, de tartalmilag, minőségileg és strukturálisan tekintve egy most már évtizedes nagy-britanniai nyelvvizsgáztatási hagyományok jegyeit magában hordozó, széles nemzetközi körben népszerűnek tartott nyelvvizsga, amelyet korábban City & Guilds, és azelőtt Pitman néven volt közismert. A népszerűsége elsősorban az angolszászokra oly jellemző gyakorlatias életfilozófiából ered, amely a vizsgafeladatokban az oly élethűen modellezett valós nyelvhasználatot, valós nyelvi helyzeteket takarja. Emiatt a vizsgázók könnyen tudnak azonosulni ezekkel a helyzetekkel, gyorsan tudnak alkalmazkodni hozzájuk, amely a vizsga élményszerűségét növeli számukra.

De nemcsak tartalmilag, hanem a vizsgaszervezés technikáját tekintve is eltérnek a LanguageCert vizsgák a legtöbb nyelvvizsgától, ami legkézzelfoghatóbban a szóbelinél jelentkezik. A LanguageCert vizsgák esetében a vizsgázók egy vizsgáztatóval vizsgáznak, nem pedig párban, amely lényeges alternatíva azoknak a vizsgázóknak, akik valamiért nem kedvelik a „páros” vizsgákat. Ami viszont teljesen egyedülálló a LanguageCert rendszerében az az, hogy a szóbeli értékelése nem a szóbeli vizsga alatt történik, hanem felvételről a vizsgaközpontban, egy vizsga utáni időpontban. Ez határozottan csökkenti a stresszhelyzetet a szóbelin. Ezen felül az értékelés torzító hatása nélkül a vizsgáztató és vizsgázó között életszerűen természetes párbeszédek és beszélgetések tudnak kialakulni, amely szintén növeli a vizsga élményszerűségét. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy mivel egy kis létszámú, kb. 30 főből álló, javítói gárda javítja az országban letett összes vizsgát, az eredmények megbízhatósága és konzisztenciája rendkívül magas.

A LanguageCert nem magyar fejlesztésű vizsga. Milyen előnyt és milyen hátrányt jelent, hogy nem a magyar nyelvtanulók és a magyar nyelvvizsgapiac figyelembevételével fejlesztették ki?

A vizsga nemzetközi jellege kizárólag csak előnnyel jár a magyar és más nemzetekhez tartozó vizsgázók számára. Mivel a LanguageCert egy nemzetközi vizsga, és jelenleg kb. 60 országban elérhető, ezért a vizsgafejlesztői oldalon fontos figyelembe venni, hogy a vizsgatartalom kulturálisan, politikailag, vallásilag teljesen semleges legyen, vagy ne jelenjenek meg benne kulturálisan specifikus tartalmak (pl. szokások, amelyek csak szűk társadalmi csoportokban értelmezhetők).

A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy semelyik vizsgarészen nem fordulhat elő olyan téma, mint pl. az Európai Unió intézményrendszerei, mert pl. Iránban vagy Kuala Lumpurban nem tudnák értelmezni a témát. Ennek a törekvésnek köszönhetően a vizsgatartalom garantáltan mindig általános és semleges, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a témák univerzálissá válnak és a sikeres vizsgázáshoz nincs szükség külön tárgyi háttértudásra egy adott témában. Amikor egy vizsgázó „könnyű”-nek ítél meg egy témát, az általában erre a tartalomfejlesztési szabályunkra vezethető vissza.

Ki vizsgáztathat nálatok? Mit vártok el a vizsgáztatóitoktól?

Mivel a LanguageCert szóbeli vizsgák esetében a szóbeliztető vizsgáztatók nem értékelik a vizsgázót, mi megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy az értékeléshez szükséges szakmai megfontolásokat háttérbe szorítva a legalapvetőbb elvárásainkat elsősorban olyan emberi tulajdonságok mentén fogalmazzuk meg, mint az empátia, a kedvesség, a kiegyensúlyozott és megnyugtató megjelenés, az artikulált és jól érthető kiejtés, amelyek közül mindegyik csökkenti a vizsgadrukkot és fokozza a vizsgázóink vizsgaélményét. Természetesen mindezek mellett a LanguageCert szóbeli vizsgáztatóinak is meg kell felelniük mind a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, mind pedig a LanguageCert Vizsgaközpont által meghatározott magas szintű nyelvi és szakmai követelményeknek. 

A nyelvvizsgák esetében fontos az állandóság, a kiszámíthatóság, de a fejlődés, a változó körülményekhez való alkalmazkodás is. Ezt a kettőt hogyan lehet összeegyeztetni?

Ez valóban egy vizsgaközpont-vezető egyik legnagyobb kihívású, ugyanakkor leghálásabb feladata. Talán a megoldás kulcsa abban rejlik, hogy egy távlati fejlődési cél felé ne nagy drasztikus ugrásokkal jussunk el, hanem sok kis apró lépéssel haladjunk, amely nem okoz nagy felfordulást a mindennapok felkészülésében. Nekünk mindig is nagyon fontos volt, hogy mind a vizsgázók, mind a felkészítő tanárok felé kiszámítható legyen a vizsgánk, így szem előtt tartjuk a „kis lépések” elvét. Mindemellett az is fontos, hogy a változások előkészítésének és bevezetésének az időbeli íve megfelelően hosszú legyen ahhoz, hogy mindenki fel tudjon rájuk készülni.

Milyennek látjátok a vizsgázókat? Mik az erősségeik és a gyengeségeik? Mi az, ami miatt sikeresek tudnak lenni a vizsgán és mi az, ami miatt elbuknak?

Kétségtelenül sok változás tapasztalható a vizsgázói kompetenciákban és azok kialakulási folyamatában is. Vannak közöttük negatív változások is, amelyet szerintem több tanár kollégával osztunk, miszerint a vizsgázók fogalmazási és íráskészsége évről évre romlik, amelynek okai főleg a technikai fejlődés gyors ütemére vezethetők vissza. A sikertelen vizsgák zöme is az írásbeli készségek általános leromlásával indokolható. Mindemellett az írásbeli készségek romlásával kéz a kézben járó nyelvi tudatosságfejlesztés romlása is ront a vizsgázók teljesítményén.

De ezzel ellentétes vektorú hatás, hogy a YouTube-nak köszönhetően jelentősen nő a diákok angol nyelvi kitettsége, amelynek köszönhetően kiválóan fejlett hallás utáni szövegértés készségekkel és sokkal jobb szóbeli kompetenciákkal rendelkeznek, mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt (amikor ugyanez a helyzet pont fordítva nézett ki). A LanguageCert vizsgákon a YouTube-on szerzett kompetenciákat kiemelkedően jól tudják kamatoztatni, hiszen az általános témáknak és a vizsga spontán jellegének köszönhetően a saját véleményük, tapasztalatuk, álláspontjuk megfogalmazásával, leírásával is könnyen fel tudják oldani a vizsgahelyzeteket.

Vannak-e olyan feladattípusok, amelyek speciális felkészülést igényelnek?

A LanguageCert vizsgák közismerten arról híresek, hogy a célszinten vagy annak közelében található diákoknak már csak nagyon minimális vizsgafeladat-gyakorló speciális felkészülésre van szükségük, mivel ez a vizsgatípus elsősorban a spontán nyelvhasználatra épít. Ha mindenképp meg kellene határoznom speciális felkészülést igénylő vizsgarészeket, akkor talán egy-két Reading vagy Listening feladatnál lehet hasznos a mechanikus gyakorlás, amely gyakorlásával a vizsgázók időt takaríthatnak meg a vizsgán, ha ismerik azok jellegzetességeit. Viszont nem igazán lehet konkretizálni, mely feladatok ezek, hiszen vizsgázónként eltérhetnek egymástól.

Milyen segítséget kaphatnak a vizsgára készülők abban, hogy ne érje őket meglepetés a vizsgán? Hogyan mérhetik fel a tudásukat, a készségeiket, hogy meggyőződjenek arról, hogy megfelelő szinten vannak?

A diákok ilyen jellegű megsegítésére találtuk ki a próbavizsga-lehetőségeket, amelyek fizetett szolgáltatásként egyénileg is letehetők (további részletek a  http://www.languagecert.hu/probavizsga oldalon) vagy oktatási intézményeknek ingyenesen biztosítjuk évente két alkalommal, kampány keretében (amelyről a központi e-mail címünkön vagy telefonszámunkon bővebb felvilágosítást adunk).

Ezen kívül vannak új, javított írásminták és értékelt szóbeli mintavideók a honlapunkon, amelyek óriási segítséget nyújtanak a diákoknak, hogy konkrét vizsgázói teljesítmények alapján jobban átlássák és megértsék, hogy néz ki egy sikeres vizsga.

Mekkora a szerepe a szerencsének a vizsgán? Mennyire megbízhatóan méri a nyelvtudást?

A LanguageCert-nél a vizsgafejlesztési folyamat egyik legfontosabb célja, hogy a szerencsefaktort a lehető leghatékonyabban minimalizáljuk a vizsgán. Teljesen kizárni sosem lehet, hiszen bármelyik vizsgázónak lehet rossz napja, vagy kerülhet a vizsga előtt vagy közben olyan öngerjesztett extrémnek mondható lelkiállapotba, amely lerontja a teljesítményét. Ha ezen lelkiállapotok tudatos menedzselésének az elsajátítása része egy diák vizsgafelkészülési folyamatának, akkor nyugodtan mondhatom, hogy nem a szerencsén fog múlni a LanguageCert nyelvvizsgája.

Hogyan lehet lelkileg is felkészülni a vizsgákra, hogy a vizsgázó ne alulteljesítsen, hanem a legjobbat tudja kihozni magából?

Ez egy érdekes kérdés, és legalább olyan fontosként kell kezelni, mint magát a nyelvtanulást. Először is fontos leszögezni, hogy a sikeres lelki felkészüléshez elengedhetetlen az adott szinten elért magabiztos nyelvtudás. E nélkül nincs és nem is lehet sikere a lelki felkészülésnek. Ha megvan a nyelvtudás, akkor már egy kicsi önismerettel is óriási lépéseket lehet tenni a vizsgadrukk kiiktatásában: minden vizsgázónak fel kell mérnie, hogy az egyéni vizsgaszorongásainak mi a fő forrása (pl. introvertált és nehezen szólal meg más előtt, vagy „lefagy” egy váratlan kérdéstől), és ezekhez igazítottan kell tudatosan fejlesztenie nem a nyelvtudásban rejlő, de annak demonstrálásához szorosan kapcsolódó ezen képességeit. Nincs olyan szorongásforrás, amelyet intenzív gyakorlással ne lehetne megszüntetni.

Kapcsolódó anyagok

Kezdőlap
Leckekereső
Napi leckék
Videokurzusok
Visszajelzés
Visszajelzés
Egyéb megjegyzés
Következő
Email
Vissza
Küldés
Köszönjük!