Mitől lesz igazán „vizsgázóbarát” egy nyelvvizsga?

Manapság a legtöbb nyelvvizsgaközpont előszeretettel hangoztatja magáról, hogy „barátságos”, „vizsgázóbarát”… de mi is áll a barátságosság hátterében?

Mitől lesz ténylegesen barátságos egy nyelvvizsga, túl a jól hangzó reklámfogáson? Pásztiné Fritz Adrienn, a City & Guilds nyelvvizsgaközpont vezetője és Papp Júlia, a vizsgaközpont kommunikációs szakértője beszélt arról nekünk, hogy miért is jár jól egy vizsgázó, ha a nemzetközileg is elismert City & Guilds nyelvvizsgát választja.

 

A City & Guilds nyelvvizsga elődje, a jól ismert Pitman nyelvvizsga „a barátságos” nyelvvizsgaként vált ismertté a 2000-es évek elején. Változott-e azóta a helyzet, illetve mi áll igazán ennek a hátterében?

Való igaz, hogy a Pitman nyelvvizsgát mindenki így ismerte akkoriban, és ez a jelző az utód, a City & Guilds nyelvvizsga esetében is teljes körűen megállja a helyét. A legfontosabb tényező talán, hogy a nyelvvizsgánk kifejezetten életszerű, a mindennapi élethez kapcsolódó témákat, szituációkat tartalmaz – nem találja szemben magát a vizsgázó olyan témákkal, amikhez sokszor még az anyanyelvén sem tudna hozzászólni, és ez mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgarészre igaz. Fontos még, hogy nem nyelvtan központú a vizsga, nincs kifejezetten a nyelvtani helyességet tesztelő feladat, csupán az írásbeli feladatsor utolsó részében, a fogalmazások írásakor számít külön a nyelvhelyesség. Erre jó példa, hogy az írásbeli többi részében (olvasásértés, hallás utáni beszédértés) akkor is elfogadjuk például a helyes választ, ha az történetesen nyelvtanilag hibás (és a jelentése ettől a hibától nem változik meg.)

Milyen egyéb konkrét példákat tud erre felhozni a vizsga különböző részeiből?

A szóbeli vizsga egészére is mondhatjuk, hogy barátságos – beleértem ebbe a témákon túlmenően az egész légkört, a vizsgáztatók hozzáállását. Vizsgáztatóinkat nem is vizsgáztatónak hívjuk, hanem „kérdező vizsgáztató”-nak, hiszen ők nem értékelnek, nem is ők javítják a felvett vizsgákat. Az ő szerepük, hogy interaktívan együttműködjenek a vizsgázóval, és minél jobban hozzásegítsék őket ahhoz, hogy ki tudják fejezni magukat, meg tudják mutatni igazi tudásukat.  A szóbeli vizsga első részében adott kérdésekből dolgoznak a kérdező vizsgáztatók, de ha valaki nem tud egy kérdésre válaszolni, kap egy másik kérdést, így van lehetősége javítani. A vizsga utolsó részében a vizsgázóknak egy konkrét témáról kell beszélniük, és kapnak egy rövid felkészülési időt is, amely alatt jegyzeteket készíthetnek – ezek a tényezők mind segítik a vizsgázókat, hiszen feladatként nem egy tág témakört vagy egy leírandó képet kapnak, a konkrét téma kifejtése előtt pedig van idejük összeszedni a gondolataikat.

Milyen kérdéseket tesznek fel a vizsgáztatók a szóbeli vizsgán, mennyire van megkötve a kezük?

Adottak a kérdéseink, és a vizsgáztatók ezekből a kérdésekből, témákból válogathatnak. Ez biztosítja a teljes objektivitást, és hogy minden vizsgázó nagyon hasonló témákkal találja szemben magát, nincs olyan, hogy valakinek a nehezebb, másnak a könnyebb téma jutott. A honlapunkon találhatnak a vizsgára készülők mintavideókat, ahol bemutatjuk, hogy milyen is egy szóbeli vizsga a valóságban, valamint részletes értékelést is közlünk minden videóhoz. Ez nagyban segítheti a szóbelire való felkészülést.

Mi a helyzet az írásbeli vizsgán?

Az előzőekben már említett nem nyelvtan központúságon túlmenően általánosságban elmondhatjuk, hogy a használható nyelvtudást mérjük – a témák kifejezetten életszerűek, mindennapiak.  Fontos, hogy aki rászánja az időt és energiát, az hatékonyan fel tud készülni a nyelvvizsgára, hiszen a témáink előreláthatóak, és a honlapon megtalálható ajánlott témalista által behatároltak. A sikeres nyelvvizsga felkészülést segítik a honlapon elérhető mintatesztjeink, amelyekhez nagyon hasonlóval fogja a vizsgázó szemben találni magát az éles vizsgahelyzetben.

A Hallás utáni szövegértés részben kétszer lehet meghallgatni CD-ről a feladatokat, hiszen előfordulhat, hogy a vizsgadrukk miatt valaki az első körben nem mindent ért meg, míg a második körben már sokkal könnyebben dekódol az agy. Az hogy nincs fordítási feladatunk, és hogy egynyelvű szótár használható az írásbeli vizsga teljes hossza alatt, már csak hab a tortán.

Az értékelésnél mik a fő szempontok?

A City & Guilds vizsgák értékelése objektív és fair módon történik. A vizsgázó erősségeit értékeljük, és nem azt keressük, hogy hol vannak hiányosságok. Szintén az objektív értékelést segíti, hogy a szóbeli vizsgát nem a helyszínen a vizsgáztató értékeli, hanem felvétel készül róla, és kiképzett javítók javítják ugyanolyan szempontok szerint. A szóbelinél maradva fontos megjegyezni, hogy a vizsgázó nem egy másik vizsgázóval vizsgázik együtt – mint sok más vizsga-rendszernél, hanem egy képzett vizsgáztatóval. Így elkerülhető, hogy az egyik vizsgázó esetleges gyengébb teljesítménye rontja az erősebb vizsgázó teljesítményét, s ezáltal megítélését is.

Az írásbeli vizsga értékelésében kevés a szubjektív elem, a Hallás utáni szövegértés és az Olvasásértés 4-4 feladatából mindössze 1-1 a szabadon megválaszolandó kérdéssor. Látható tehát, hogy mind a szóbeli, mind az írásbeli értékelésénél elsődleges szempont számunkra, hogy objektívek legyünk, és egyenlő esélyeket nyújtsunk minden vizsgázónak.

A felkészülésben milyen segítséget kapnak a leendő vizsgázók?

A már eddig is említett mintateszteken, mintavideókon túlmenően vannak kifejezetten a vizsgára felkészítő könyveink, amelyek a vizsgarészekre tematikusan készítik fel a vizsgázót. Elérhető továbbá mintateszt-gyűjteményünk, valamint az ajánlott téma-listánk, amelyek szintén hatékonyan segítik a vizsgára való felkészülést. Minden megtalálható a www.cityandguilds.hu weboldalon. Szintén itt találhatóak „Vizsgatippeink”, amelyek hasznos tanácsokkal látják el vizsgázóinkat mind a felkészülési időszakban, mind a vizsga ideje alatt, s így segítik a minél sikeresebb eredmény elérését. A vizsga után megkérdezzük a vizsgázókat, hogy mi a véleményük a vizsgánkról, és az idei évi összesítésből kiderül, hogy a már levizsgázott hallgatóink 91%-a ajánlaná a City & Guilds vizsgát másoknak is. Azt gondoljuk, hogy ez az arány önmagáért beszél.

City&Guilds vizsgaidőpontok a 2013-2014-es tanévben:

Írásbeli

Szóbeli

Szintek

Jelentkezési határidő

2014. március 1., szombat

feb. 28.-márc. 1. és márc. 8-9.

középfok / felsőfok

2014. február 8.

2014. április 25., péntek

ápr. 25-26. és 29-30.

középfok / felsőfok

2014. április 4.

2014. augusztus 8., péntek

aug. 8-9. és 15-16.

középfok / felsőfok

2014. július 18.

Vizsgadíjak:

Szint

Árak

B1 - Alapfok (komplex)

25 800 Ft (csak szóbeli: 16.900 Ft, csak írásbeli: 16.900 Ft)

B2 - Középfok (komplex)

28 600 Ft (csak szóbeli: 19.600 Ft, csak írásbeli: 19.600 Ft)

C1 - Felsőfok (komplex)

31 400 Ft (csak szóbeli: 21.600 Ft, csak írásbeli: 21.600 Ft)

Tetszett a lecke? Oszd meg barátaiddal is!
Hozzászólások
comments powered by Disqus
A címlapról
Tananyagok
Szalai Nóri | 2018. Jan 11.

Hasznos munkahelyi párbeszédek: Időbeosztás megvitatása

Ez a párbeszéd a segítségedre lehet, ha a munkahelyeden az időbeosztást szeretnéd megbeszélni angolul. 
2018 januári szám
Szalai Nóri | 2017. Dec 30.

MEGJELENT A MAGAZIN 2018 JANUÁRI SZÁMA!

Már kapható minden újságárusnál, hiper- és szupermarketben, illetve benzinkúton! Közel 60 perces letölthető professzionális hanganyaggal!...
Kérdés küldése