2018.02.05. – Szórend kijelentő mondatban

Szia,

Remélem kellemesen telt a hétvégéd! Nekünk nagyon izgalmasan telt, hiszen elindult a karnevál, így szombaton éjfélig „buliztunk” a gyerekekkel. Volt felvonulás, konfettidobálás, zene, tánc, és éjjeli hullámvasutazás is. Vasárnap pedig kirándultunk egy hatalmasat.

A héten ismét a nyelvtané lesz a főszerep: a szórenddel fogunk foglalkozni, a mai első leckében a kijelentő szórendről lesz szó.

Ne feledd, hogy már kapható a nyomtatott 5 Perc Angol Magazin februári száma is, ennek tartalmába itt nézhetsz bele:

Jó tanulást!  

Üdv, 

 

Nóri 

---

MAI LECKE

Az angol szórend kötött, és ehhez ragaszkodni kell. Ez egyrészről jó, mert tudod, hogy hogyan épül fel egy mondat, másfelől egy szó mondatbeli helyének a megváltoztatása a mondat értelmének a teljes megváltoztatásához vezethet, vagy egyszerűen csak nyelvtanilag helytelen lesz a mondat. A nehézséget és bonyodalmat egyedül az okozhatja, hogy a magyar nyelvben a szórend szabad, és nem feltétlenül változik meg a mondat jelentése, ha felcseréljük a szavak vagy mondatrészek sorrendjét.

Az angol kijelentő mondat sémája nagyon egyszerű:

ALANY (az az élőlény vagy dolog, aki/ami az ige által kifejezett cselekvést végrehajtja) + ÁLLÍTMÁNY (az a szó vagy szókapcsolat, amely cselekvést, történést, létezést fejez ki a mondatban – általában egy ige) + TÁRGY (az a főnév, amelyre az alany által végzett cselekvés irányul)

Mivel az angolban a tárgynak nincs jele (mint  magyarban a –t ), a szavak sorrendje dönti el, hogy egy adott szó a mondatban alany vagy tárgy lesz. Többek között ezért sem változtathatod meg a szórendet a mondatban.

Például:

The hunter (subject) is chasing (verb) the bear (object).
A vadász üldözi a medvét.

alany:   the hunter
ige:     is chasing
tárgy:  the bear

 

The bear (subject) is chasing (verb) the hunter (object).
A medve üldözi a vadászt.

alany:  the bear
ige:     is chasing
tárgy:  the hunter

 

Az alanyon, állítmányon (ige), és a tárgyon kívül lehetnek még egyéb mondatrészek (határozók és jelzők) is a mondatban. Figyelj csak:

I (subject) drank (verb) the coffee (object) quickly (complement) from my cup (adverbial). – Én (alany) megittam (állítmány – ige) a kávét (tárgy) gyorsan (határozó) a csészéből (határozó).
(Ez nem hangzik túl magyarosan, de a szemléltetés kedvéért így jobb…)

Tehát, ahogy azt korábban is mondtam már: a szórendet nem változtathatod meg a mondatban. Az egyetlen elem, amelynek megváltoztathatod a helyét, az a határozó. Ez kerülhet a mondat elejére, közepére és a végére is:

1. I drank the coffee quickly from my cup.

2. I drank the coffee from my cup quickly.

3. I drank from my cup the coffee quickly.

4. From my cup Mary drank her coffee quickly.

Láthatod azt is, hogy magyarul nem kell feltétlenül beletenni a mondatba a személyes névmást (én), mert az igerag eleve megmutatja, hogy milyen időben, módban, számban és személyben van az ige. Angolul nincs az igéknek ragja (mivel klasszikus értelemben vett teljes igeragozás sincs). Az esetek 99,9 százalékában nincs az igének ragja (tehát az sem derül ki szimplán az igéből, hogy kire vonatkozik, azaz ki végzi a cselekvést), ezért kötelezően ki kell tenni mindig az alanyt (én, te, ő, mi, ti, ők, Mary, a gyerekek, stb.), ami a mondat első eleme lesz, majd azt követi az állítmány (tehát az igés szerkezet).