Egy nyelv megy, kettő alig – Magyarország az uniós nyelvtanulási statisztikában

Az Európai Unióban ma szinte minden iskolás tanul angolt, de a második idegen nyelv már korántsem magától értetődő. Magyarországon különösen nem: a felső tagozatos korosztályban az EU egyik legalacsonyabb arányát mérték.

A Eurostat 2026 áprilisában frissített adatai a 2023/24-es tanévre vonatkoznak. Három nappal a szeptember 26-i Európai Nyelvek Napja után érdemes megnézni, hol tart Magyarország. A kép vegyes: a német hagyományosan erős, a gimnáziumokban látványos a felzárkózás, az általános iskola felső tagozatában viszont szinte senki sem tanul két idegen nyelvet.

Az uniós kép: az angol mindenhol ott van

Az EU-ban a felsős tanulók 97,6%-a tanul angolt, és ez az arány 2014 óta gyakorlatilag nem változott. A többi nyelv jóval lemarad: a spanyol erősödik, a német és a francia teret veszít.

A középiskolálban nagy a különbség a képzési típusok között. Az általános (gimnáziumi jellegű) képzésben a diákok 96,3%-a tanul angolt, a szakképzésben 81,1%-a. Két nyelvet az általános képzésben 59,3%, a szakképzésben 35,4% tanul.

Felső tagozat: két nyelvből az EU utolsó előttije

Magyarországon a felsős(nagyjából 5–8. osztályos) tanulóknak csak 5,6%-a tanul két vagy több idegen nyelvet. Ennél kisebb arányt csak Írországban mértek (5,2%), az uniós átlag pedig 58,8%.

A különbség nem kicsi: Finnországban szinte minden tanuló két nyelvet tanul, Görögországban, Olaszországban, Romániában, Portugáliában és Máltán 93–96%-uk. A szomszédos Ausztria 7,5%-kal Magyarország mellett a sor végén áll.

Erős német, hiányzó angol

A magyar iskolákban a német ma is komoly helyű első idegen nyelv. Az általános iskolások 15,5%-a tanul németet, ami négyszerese az uniós átlagnak (4,0%). Ennél nagyobb arányt csak Luxemburgban, Dániában és Horvátországban mértek.

Ennek ára van. A felsős magyar tanulók 78,6%-a tanul angolt, miközben az EU-átlag 97,6%. Csak három uniós országban 90% alatti ez az arány: Magyarországon, Belgiumban (69,7%) és Luxemburgban (59,4%). Belgiumban és Luxemburgban azonban az ország többi hivatalos nyelvét tanulják helyette, Magyarországon nincs ilyen ok.

A valószínű magyarázat egyszerű: aki itthon némettel kezd, az a felső tagozat végéig többnyire csak németet tanul. Mivel második nyelvet alig valaki tanul, az angol ezeknél a gyerekeknél a középiskoláig kimarad. 

Miért ilyen kevés? A tanterv így épül fel

Az alacsony arány nagyrészt a Nemzeti alaptanterv (NAT 2020) szerkezetéből következik:

• Első idegen nyelv: a 4. évfolyamtól kötelező. A 8. osztály végére A2-es, a középiskola végére B1–B2-es szint a cél.
• Második idegen nyelv: csak a gimnáziumban kötelező, a 9. évfolyamtól, A2-es célszinttel. A szakképzésben nem kötelező.

A második nyelv tehát későn és csak az egyik iskolatípusban jön be. Ez szemben áll a 2002-es barcelonai uniós ajánlással, amely szerint minden gyerek már egészen korai életkortól két idegen nyelvet tanulna. A Eurostat csak a kötelező vagy kötelezően választható nyelveket számolja, a szakkörök és a magán-nyelvórák tehát nem szerepelnek a statisztikában.

Középiskola: a gimnáziumok felzárkóznak

A középiskolában már javul a kép. Az általános (gimnáziumi) képzésben 2014 és 2024 között 28,2 százalékponttal nőtt a két vagy több nyelvet tanulók aránya. Ez Görögország (+62,3) után a második legnagyobb növekedés az EU-ban, jóval Lengyelország (+12,8) előtt.

Az angolt tanuló középiskolások aránya is legalább 4 százalékponttal emelkedett, vagyis a felső tagozatos lemaradás egy része később pótlódik. 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A magyar diákok többsége a középiskoláig egyetlen idegen nyelvvel halad, és ez nem mindig az angol. A némettel indulók sokszor csak 14–15 évesen kezdik az angolt, a szakképzésbe kerülők közül pedig sokan második nyelvet egyáltalán nem tanulnak. A szülőknek és az iskoláknak ezért súlyos döntés az első nyelv kiválasztása, legkésőbb 4. osztályban. Az oktatáspolitikának pedig az a kérdés, hogy a második nyelv előbbre hozható-e, ahogy azt a 2019-es uniós tanácsi ajánlás is szorgalmazza.