LanguageCert: Ahol élmény egy nyelvvizsga

LanguageCert: Ahol élmény egy nyelvvizsga

Facebook Tweet

Nyelvvizsgákat bemutató sorozatunk következő részében a LanguageCert nyelvvizsgát mutatjuk be. Pásztiné Fritz Adrienn-nel a vizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk. 

Mi újság a LanguageCert vizsgával kapcsolatban? Történtek-e változások az utóbbi időben?

A kérdés teljesen időszerű, mivel épp most, a 2019. szeptemberi vizsgától kezdődően változott az értékelési kritériumok pontozási mechanizmusa az Íráskészség és a Beszédkészség (azaz a produktív) vizsgarészeken. A négy értékelési kritérium Feladatmegoldás, Nyelvtan, Szókincs és Szövegépítés.  Eddig ezek pontozása egy 0-tól 3-ig terjedő négypontos skála alapján történt, azonban a 2019. szeptemberi vizsgaalkalomtól kezdődően ez a skála most öt-fokozatú lesz és 0-tól 4-ig fog terjedni.

Ezzel a változással az adott szint adott produktív vizsgarészein belül a vizsgázói kompetenciákat sokkal kifinomultabb eszközökkel tudjuk leírni és meghatározni, így eredményüket még cizelláltabb és aprólékosabb analitikának tudjuk alávetni, amely végső soron egy markánsabban fair és megbízhatóbb vizsgaeredményhez vezet.

Jó hír a vizsgázóink részére, hogy ez a változás semmilyen módon nem befolyásolja a vizsga-felkészülésüket, így javasoljuk nekik, hogy mindent tegyenek úgy, ahogyan eddig:  készüljenek az eddig használt eszközökkel és módszertannal, használják a felkészítő könyveket, amelyek változatlanul megfelelnek a célnak. Abban sincs változás, hogy a sikeres vizsgához továbbra is csak minimum 50 %-ot kell teljesíteni minden vizsgarészen (olvasáskészség, íráskészség, beszédértés, beszédkészség), ami szintén jó hír a vizsgázóinknak. 

A LanguageCert viszonylag új vizsga vagy mégsem? Mi az, ami megkülönbözteti a piacon elérhető többi nyelvvizsgától?

A LanguageCert egy dinamikus és innovatív új brandmegjelenítésbe öltöztetett, de tartalmilag, minőségileg és strukturálisan tekintve egy most már évtizedes nagy-britanniai nyelvvizsgáztatási hagyományok jegyeit magában hordozó, széles nemzetközi körben népszerűnek tartott nyelvvizsga, amelyet korábban City & Guilds, és azelőtt Pitman néven volt közismert. A népszerűsége elsősorban az angolszászokra oly jellemző gyakorlatias életfilozófiából ered, amely a vizsgafeladatokban az oly élethűen modellezett valós nyelvhasználatot, valós nyelvi helyzeteket takarja. Emiatt a vizsgázók könnyen tudnak azonosulni ezekkel a helyzetekkel, gyorsan tudnak alkalmazkodni hozzájuk, amely a vizsga élményszerűségét növeli számukra.

De nemcsak tartalmilag, hanem a vizsgaszervezés technikáját tekintve is eltérnek a LanguageCert vizsgák a legtöbb nyelvvizsgától, ami legkézzelfoghatóbban a szóbelinél jelentkezik. A LanguageCert vizsgák esetében a vizsgázók egy vizsgáztatóval vizsgáznak, nem pedig párban, amely lényeges alternatíva azoknak a vizsgázóknak, akik valamiért nem kedvelik a „páros” vizsgákat. Ami viszont teljesen egyedülálló a LanguageCert rendszerében az az, hogy a szóbeli értékelése nem a szóbeli vizsga alatt történik, hanem felvételről a vizsgaközpontban, egy vizsga utáni időpontban. Ez határozottan csökkenti a stresszhelyzetet a szóbelin. Ezen felül az értékelés torzító hatása nélkül a vizsgáztató és vizsgázó között életszerűen természetes párbeszédek és beszélgetések tudnak kialakulni, amely szintén növeli a vizsga élményszerűségét. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy mivel egy kis létszámú, kb. 30 főből álló, javítói gárda javítja az országban letett összes vizsgát, az eredmények megbízhatósága és konzisztenciája rendkívül magas.

A LanguageCert nem magyar fejlesztésű vizsga. Milyen előnyt és milyen hátrányt jelent, hogy nem a magyar nyelvtanulók és a magyar nyelvvizsgapiac figyelembevételével fejlesztették ki?

A vizsga nemzetközi jellege kizárólag csak előnnyel jár a magyar és más nemzetekhez tartozó vizsgázók számára. Mivel a LanguageCert egy nemzetközi vizsga, és jelenleg kb. 60 országban elérhető, ezért a vizsgafejlesztői oldalon fontos figyelembe venni, hogy a vizsgatartalom kulturálisan, politikailag, vallásilag teljesen semleges legyen, vagy ne jelenjenek meg benne kulturálisan specifikus tartalmak (pl. szokások, amelyek csak szűk társadalmi csoportokban értelmezhetők).

A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy semelyik vizsgarészen nem fordulhat elő olyan téma, mint pl. az Európai Unió intézményrendszerei, mert pl. Iránban vagy Kuala Lumpurban nem tudnák értelmezni a témát. Ennek a törekvésnek köszönhetően a vizsgatartalom garantáltan mindig általános és semleges, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a témák univerzálissá válnak és a sikeres vizsgázáshoz nincs szükség külön tárgyi háttértudásra egy adott témában. Amikor egy vizsgázó „könnyű”-nek ítél meg egy témát, az általában erre a tartalomfejlesztési szabályunkra vezethető vissza.

Ki vizsgáztathat nálatok? Mit vártok el a vizsgáztatóitoktól?

Mivel a LanguageCert szóbeli vizsgák esetében a szóbeliztető vizsgáztatók nem értékelik a vizsgázót, mi megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy az értékeléshez szükséges szakmai megfontolásokat háttérbe szorítva a legalapvetőbb elvárásainkat elsősorban olyan emberi tulajdonságok mentén fogalmazzuk meg, mint az empátia, a kedvesség, a kiegyensúlyozott és megnyugtató megjelenés, az artikulált és jól érthető kiejtés, amelyek közül mindegyik csökkenti a vizsgadrukkot és fokozza a vizsgázóink vizsgaélményét. Természetesen mindezek mellett a LanguageCert szóbeli vizsgáztatóinak is meg kell felelniük mind a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, mind pedig a LanguageCert Vizsgaközpont által meghatározott magas szintű nyelvi és szakmai követelményeknek. 

A nyelvvizsgák esetében fontos az állandóság, a kiszámíthatóság, de a fejlődés, a változó körülményekhez való alkalmazkodás is. Ezt a kettőt hogyan lehet összeegyeztetni?

Ez valóban egy vizsgaközpont-vezető egyik legnagyobb kihívású, ugyanakkor leghálásabb feladata. Talán a megoldás kulcsa abban rejlik, hogy egy távlati fejlődési cél felé ne nagy drasztikus ugrásokkal jussunk el, hanem sok kis apró lépéssel haladjunk, amely nem okoz nagy felfordulást a mindennapok felkészülésében. Nekünk mindig is nagyon fontos volt, hogy mind a vizsgázók, mind a felkészítő tanárok felé kiszámítható legyen a vizsgánk, így szem előtt tartjuk a „kis lépések” elvét. Mindemellett az is fontos, hogy a változások előkészítésének és bevezetésének az időbeli íve megfelelően hosszú legyen ahhoz, hogy mindenki fel tudjon rájuk készülni.

Milyennek látjátok a vizsgázókat? Mik az erősségeik és a gyengeségeik? Mi az, ami miatt sikeresek tudnak lenni a vizsgán és mi az, ami miatt elbuknak?

Kétségtelenül sok változás tapasztalható a vizsgázói kompetenciákban és azok kialakulási folyamatában is. Vannak közöttük negatív változások is, amelyet szerintem több tanár kollégával osztunk, miszerint a vizsgázók fogalmazási és íráskészsége évről évre romlik, amelynek okai főleg a technikai fejlődés gyors ütemére vezethetők vissza. A sikertelen vizsgák zöme is az írásbeli készségek általános leromlásával indokolható. Mindemellett az írásbeli készségek romlásával kéz a kézben járó nyelvi tudatosságfejlesztés romlása is ront a vizsgázók teljesítményén.

De ezzel ellentétes vektorú hatás, hogy a YouTube-nak köszönhetően jelentősen nő a diákok angol nyelvi kitettsége, amelynek köszönhetően kiválóan fejlett hallás utáni szövegértés készségekkel és sokkal jobb szóbeli kompetenciákkal rendelkeznek, mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt (amikor ugyanez a helyzet pont fordítva nézett ki). A LanguageCert vizsgákon a YouTube-on szerzett kompetenciákat kiemelkedően jól tudják kamatoztatni, hiszen az általános témáknak és a vizsga spontán jellegének köszönhetően a saját véleményük, tapasztalatuk, álláspontjuk megfogalmazásával, leírásával is könnyen fel tudják oldani a vizsgahelyzeteket.

Vannak-e olyan feladattípusok, amelyek speciális felkészülést igényelnek?

A LanguageCert vizsgák közismerten arról híresek, hogy a célszinten vagy annak közelében található diákoknak már csak nagyon minimális vizsgafeladat-gyakorló speciális felkészülésre van szükségük, mivel ez a vizsgatípus elsősorban a spontán nyelvhasználatra épít. Ha mindenképp meg kellene határoznom speciális felkészülést igénylő vizsgarészeket, akkor talán egy-két Reading vagy Listening feladatnál lehet hasznos a mechanikus gyakorlás, amely gyakorlásával a vizsgázók időt takaríthatnak meg a vizsgán, ha ismerik azok jellegzetességeit. Viszont nem igazán lehet konkretizálni, mely feladatok ezek, hiszen vizsgázónként eltérhetnek egymástól.

Milyen segítséget kaphatnak a vizsgára készülők abban, hogy ne érje őket meglepetés a vizsgán? Hogyan mérhetik fel a tudásukat, a készségeiket, hogy meggyőződjenek arról, hogy megfelelő szinten vannak?

A diákok ilyen jellegű megsegítésére találtuk ki a próbavizsga-lehetőségeket, amelyek fizetett szolgáltatásként egyénileg is letehetők (további részletek a  http://www.languagecert.hu/probavizsga oldalon) vagy oktatási intézményeknek ingyenesen biztosítjuk évente két alkalommal, kampány keretében (amelyről a központi e-mail címünkön vagy telefonszámunkon bővebb felvilágosítást adunk).

Ezen kívül vannak új, javított írásminták és értékelt szóbeli mintavideók a honlapunkon, amelyek óriási segítséget nyújtanak a diákoknak, hogy konkrét vizsgázói teljesítmények alapján jobban átlássák és megértsék, hogy néz ki egy sikeres vizsga.

Mekkora a szerepe a szerencsének a vizsgán? Mennyire megbízhatóan méri a nyelvtudást?

A LanguageCert-nél a vizsgafejlesztési folyamat egyik legfontosabb célja, hogy a szerencsefaktort a lehető leghatékonyabban minimalizáljuk a vizsgán. Teljesen kizárni sosem lehet, hiszen bármelyik vizsgázónak lehet rossz napja, vagy kerülhet a vizsga előtt vagy közben olyan öngerjesztett extrémnek mondható lelkiállapotba, amely lerontja a teljesítményét. Ha ezen lelkiállapotok tudatos menedzselésének az elsajátítása része egy diák vizsgafelkészülési folyamatának, akkor nyugodtan mondhatom, hogy nem a szerencsén fog múlni a LanguageCert nyelvvizsgája.

Hogyan lehet lelkileg is felkészülni a vizsgákra, hogy a vizsgázó ne alulteljesítsen, hanem a legjobbat tudja kihozni magából?

Ez egy érdekes kérdés, és legalább olyan fontosként kell kezelni, mint magát a nyelvtanulást. Először is fontos leszögezni, hogy a sikeres lelki felkészüléshez elengedhetetlen az adott szinten elért magabiztos nyelvtudás. E nélkül nincs és nem is lehet sikere a lelki felkészülésnek. Ha megvan a nyelvtudás, akkor már egy kicsi önismerettel is óriási lépéseket lehet tenni a vizsgadrukk kiiktatásában: minden vizsgázónak fel kell mérnie, hogy az egyéni vizsgaszorongásainak mi a fő forrása (pl. introvertált és nehezen szólal meg más előtt, vagy „lefagy” egy váratlan kérdéstől), és ezekhez igazítottan kell tudatosan fejlesztenie nem a nyelvtudásban rejlő, de annak demonstrálásához szorosan kapcsolódó ezen képességeit. Nincs olyan szorongásforrás, amelyet intenzív gyakorlással ne lehetne megszüntetni.

Tetszett a lecke? Oszd meg barátaiddal is!
Kapcsolódó anyagok
dr. Bülgözdi Imola | 2014. May 27.

Ír kocsma Mongóliában is :) Középfokú nyelvvizsga feladat

City and Guilds szövegértési feladat! 
Tovább
Szalai Nóri | 2015. Jan 01.

Újévi fogadalmak - középfokú nyelvvizsga feladat

Egy rövid szókincsépítő feladat az újévi fogadalmakról középfokon. 
Tovább
Szalai Nóri | 2020. Jan 10.

„Szolgálunk és mérünk”: Corvinus nyelvvizsga

Nyelvvizsgákat bemutató sorozatunk következő részében ismét egy egyetemhez kapcsolódó nyelvvizsgát mutatunk be. Dr. Erdei Józseffel, a Corvinus Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.
Tovább